Monostori híd - Komárom / Komárno
Egy Észak- és Dél-Komáromot összekötő új közúti híd megépítésének gondolata már az ezredforduló környékén felmerült a két város döntéshozóinak fejében. A történelmi Erzsébet híd korlátozott teherbírása ugyanis nagy kerülőkre kényszerítette az észak-déli irányú nemzetközi áruszállításban résztvevőket. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva ráadásul jelentősen terhelte a belvárosok forgalmát is. A hosszú előkészítő és kivitelezési munkákat követően végül 2020 őszén adták át a forgalomnak a Monostori hidat, a komáromi vasúti összekötő híd szomszédságában. Nemcsak gépkocsival, hanem kerékpárral és gyalogosan is átjárható. A Duna folyó felett több mint 600 méteren átívelő, mintegy hétezer tonnát nyomó acélszerkezetes építményt egy majdnem 120 méter magas ferde pilon tartja. Ehhez hasonló műszaki megoldással csak Kanadában találkozhatunk, tehát már ezért is érdemes közelebbről megtekinteni. Közepéről hamisítatlan dunai panorámában gyönyörködhetünk.
Erzsébet híd - Komárom / Komárno
Aki ma Komáromba látogat - legyen az a Duna északi vagy déli partján – akár gyalogszerrel is kényelmesen átkelhet a folyó felett. Nem volt ez azonban mindig így. A 18. század közepétől ugyanis csak egy úgynevezett "repülőhíd" szolgálta a közlekedést. Ez tulajdonképpen a komp egy fajtája, amelyet nem emberi erő vagy gép hajtott, hanem a folyó sodrását használta ki az átkelésre. Az épített híd kivitelezési munkálatai 1891-ben kezdődtek el. Terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette. Névadója I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, Erzsébet királyné (azaz Sisi) lett. A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok a két középső nyílását felrobbantották, de a helyreállítását szinte azonnal megoldották. Az építményt történelmi és látképi szempontból is érdemes felkeresni. Keleti irányba a város, a dunai személy- és teherhajózást kiszolgáló parti létesítmények, valamit a Vág folyó torkolatának látképe fogad. Nyugati irányba a Monostori erőd, illetve a komáromi vasúti és az új közúti híd felé láthatunk el.
Révátkelő - Lábatlan / Karva
A Magyarországon található Lábatlant és Szlovákiában fekvő Karvát összekötő dunai révátkelő a város központjából, a főútról könnyen megközelíthető. A két település között már a 13. századtól kezdődően volt ilyen vízi összeköttetés. Ez egészen 1945-ig tartott, amikor a visszavonuló német csapatok az átkelő létesítményeit felrobbantották. Ezután egy nagyon hosszú időszak következett, amikor csak szárazföldön és hosszú kerülővel lehetett az egyik településről a másikra átjárni. A jelenleg személy - és kerékpárszállításra alkalmas kishajójáratot 2013-ban, pályázati támogatással sikerült üzembe helyezni. Tavasztól őszig, vízállásától függően, menetrend szerint és előzetes megrendelésre közlekedik. A révátkelő pontonjáról, a folyót kísérő ártéri erdőben vezető sétányról, illetve magáról a hajóról a Duna egyedülálló panorámájában gyönyörködhetünk.
Mária Valéria híd - Esztergom / Párkány
A Magyarországot és Szlovákiát, közelebbről Esztergomot és Párkányt a Duna folyó fölött összekötő Mária Valéria hidat történelmi és látképi szempontból is érdemes felkeresni. 1895-ben adták át, nevét Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint Erzsébet királyné (azaz Sisi) lányáról, Habsburg-Lotaringiai Mária Valéria főhercegnőről kapta. Az ötnyílású acélhidat az a Farkasházy János alkotta meg, aki elsősorban a vasszerkezetek tervezése terén végzett kiemelkedő munkát. A hidat a történelem során kétszer is újjá kellett építeni. 1919-en csehszlovák légionáriusok, 1944 végén pedig a visszavonuló német csapatok robbantották fel. Ez utóbbi esetet követően több mint ötven évig nem állították helyre, így a két város között kompközlekedéssel biztosították a kapcsolatot. Mai formájában 2001-ben nyitották meg a forgalom előtt. A hídról csodás, sokak által még nem is látott irányból tárul elénk kilátás az esztergomi Bazilikára és a várra, de a Dunáról is elképesztő fotókat lehet innen készíteni.
Révátkelő - Dömös
A dömösi révátkelőhöz kisétálva a Duna túlpartján fekvő Nagymaros és Zebegény közötti folyókanyarulat egyik legszebb, ugyan nem magaslati, de mégis egyedülálló panorámapontján találjuk magunkat. Innen a víz szintjéről úgy tűnik, mintha hatalmas magasságokba törne a szemközti hegyvonulat. Ez rejti a Börzsöny és a Dunakanyar egyik legszebb kilátóhelyét, a Hegyes-tetőn álló Julianus-tornyot. Azt megpillantani ugyan nem tudjuk, de láthatjuk a hegyoldalban hangyaként kúszó, mászó, kiránduló, túrázó embereket. Célpontjuk nem más, mint a romantikus Remete-barlang. Onnan visszatekintve a Duna csillogó vize, Dömös település és mögötte Visegrádi-hegység vonulatai láthatók. Ha ezen az oldalon maradunk, akkor mindenképpen keressük fel az 1107-ben alapított prépostság romjait, tegyünk rövidebb-hosszabb kirándulást a Rám-szakadékban, kapaszkodjunk fel a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjára, a Prédikálószékre, vagy legkülönlegesebb sziklaformáira, a Vadálló-kövekre.
Neszmély - Dunaradvány kompátkelő
2022 szeptemberében 1 évnyi előkészítés, 1 év építés és 3 hónap próbaüzem után átadásra került a komp, mely egy újabb átkelési lehetőséget biztosít a Dunán Magyarország és Szlovákia között. A magyar és szlovák oldalon egyaránt kiépítették a kompkikötőhöz vezető útcsatlakozást, a kikötő fogadóépületét, valamint a rámpákat. A part szlovák szakaszán 9, a magyar oldalon 28 parkolót hoztak létre. A komp teherbírás 50 t, naponta 172 autót képes áthajózni, valamint számos gyalogos és kerékpáros turista átkelési lehetőségét biztosítja.