Dunamente Turisztikai Térség

Kocsi Múzeum - Kocs

Ki ne ismerné a „kocsi” szavunkat? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a népszerű négykerekű kocsi gyökerei Kocs községbe nyúlnak vissza, ahol Mátyás király idején a korabeli bognároknak köszönhetően az addigi kényelmetlen szekérből megszületett a jobban rugózó, fordulékonyabb „kocsi” szekér. Ennek a 15. századbeli híres találmánynak és a kocsit készítő mestereknek állít emléket a faluban található Kocsimúzeum, valamint erre emlékeznek minden év júliusában, a Nemzetközi Kocsitoló Fesztiválon.

Samu otthona, avagy a vértesszőlősi előember-telep

A vértesszőlősi mésztufabányában került feltárásra Magyarország legidősebb, több mint 300 ezer éves régészeti lelőhelye. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be. A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és az emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről. A bányából ismert levél- és terméslenyomatok, illetve az egykori sáros itató és dagonyázó helyhez gyűlt állatok megőrződött lábnyomai pedig a természetes környezetről adnak képet.

Bányászati és Ipari Skanzen - Tatabánya

A bányászhagyományokat ápoló megyeszékhelyen megismerheted a térség bányászati kincseit. A tatabányai ipari skanzen egy egykor működő akna területén kialakított páratlan érdekességű látnivaló. A szénmedence utolsó üzeménél, a XV-ös aknánál létrehozott szabadtéri bányászati kiállítást az egykori bányaüzem épületegyüttese egészíti ki. A bányászati eszközök és gépek mellett betekintést nyerhetünk a bányászcsaládok hétköznapjaiba is.
A múzeum területén számos bányászati fejtőgépet, csillét, szállító járművet láthatunk, egy földalatti bányajáratba is alászállhatunk, megnézhetjük az eredeti, több mint százéves aknatornyot a gépházzal. A régi irodaépületekben különböző kiállítások vannak, ásványokkal, ősmaradványokkal, rekonstruált üzemvezetői irodával, lámpakamrával, falézzel.
A kecses víztoronytól nem messze található a régi öltöző- és fürdőépület, ahol az extrém indusztriális hangszereiről, hangzószobrairól ismert, Munkácsy-díjas szobrász, Lois Viktor Hangfürdő c. állandó kiállítása kapott helyet.
A skanzen legnépszerűbb része a két régi, hatlakásos bányász lakóház, az ún. hatajtósok. Az egyik lakóház berendezett lakásaiban megismerhetjük a bányászok különböző rétegeinek mindennapjait az 1900-as évek elejétől az 1960-as évekig. A másik lakóház, a Mesterségek Háza ad otthont a cipészműhelynek, mini cipőkollekcióval, egy igazi retró fodrászszalonnak, fényképész műteremnek, szatócsboltnak, pékségnek, a teljesség igénye nélkül. A két hatajtós épületet lezáró házban iskolatörténeti kiállítást rendeztek be, két korhűen berendezett osztályteremmel, az egyik az 1920-30-as, a másik pedig a sokunk által átélt, ismerős hatvanas, hetvenes évekből. A hatajtósok szomszédságában áll az egykori bányaigazgató háza, amely eredeti formáját megőrizve ad képet a tisztviselők életkörülményeiről, lakáskultúrájáról.

Oroszlányi Bányászati Múzeum

A település külterületén, a majki kamalduli remeteségtől néhány száz méterre található a múzeum. A környékbeli szénbányák fokozatos bezárása során itt gyűjtötték össze az Oroszlányi-szénmedence jellemző gépi és bányászati relikviáit. Mi vár itt az idelátogatókra? A föld mélyének megismerése, időutazás egy eredeti diszpécserközpontban, kisvonatozás eredeti csillekocsikkal, izgalmak a szabadulószobában és betekintés a Vértesi Natúrpark vadregényes erdőségeibe az egykori aknatorony tetejéről.

Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum

2013-ban ünnepélyes keretek közt átadták Szlovákia első római kori és néprajzi múzeumát. Az épület falán elhelyezett márványtáblát, az izsai születésű Tóth-Kurucz János emlékének ajánlotta fel a község, akinek a nevéhez fűződik a leányvári ásatások kezdete a múlt század elején. A római kori tárlat az ő munkásságának egy szeletét is bemutatja, eredeti kéziratokkal, személyes tárgyakkal. A kiállítás összeállításában nagy segítséget nyújtott a Duna Menti Múzeum, számos tárgy annak gyűjteményéből származik, ahogyan a római kori kiállítás több darabja is. A néprajzi tárlat a használati és liturgikus tárgyak mellett a helyi hímzőipar történetét is bemutatja, amely a szomszédos Hetényből terjedt át Izsára a 19. század végén. A látogatók szemet gyönyörködtető, toledó hímzéssel és azsúrozással készült darabokat csodálhatnak meg.Az épület hátsó részéhez egy kézműves műhelyt építettek, ahol be tudják mutatni, hogyan éltek és alkottak a rómaiak. Az épületben nyaranta gyerektáborokat, római táborokat is rendeznek.

Babits Emlékház – Esztergom

A 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége, Babits Mihály, 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ezt a nyaralót feleségével (Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie) megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá. A költő halála után a ház „kísértetlakká” vált. Özvegye már nem töltötte itt az idejét, minek következtében az épület állaga rohamosan romlott. 1960-ban a sorsa szerencsére új fordulatot vett: országos védelem alá helyezték, és elkészítették újjáépítési terveit. 1961-ben nyitott meg az irodalomkedvelők és minden érdeklődő számára mint irodalmi emlékhely és múzeum. A verandájáról pompás kilátás nyílik az esztergomi Várhegyre és a Bazilikára, valamint a Dunára. Miközben gyönyörködünk a panorámában, vessünk egy pillantást arra a tágas fehér fala, ami egy nagy "autogram albumként" őrzi a Babits-ház egykori vendégeinek emlékét. A kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei ugyanis ilyen módon örökítették meg itteni látogatásukat.

Szlovák Tájház - Vértesszőlős

Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik helyszíne a tájház, mely a település népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben.

Thain János Múzeum – Érsekújvár

Thain János, a múzeum névadója helyi festőművész, helytörténész, népművészeti gyűjtő volt. Nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnázium tanára, az Érsekújvári Városi Múzeum egyik megalapítója és 1935-től a második világháború végéig igazgatója. Érsekújvár és szűkebb környékének népművészetét dokumentálta. Rajzaiból csak jóval halála után jelent meg kiadvány. A város bombázásában a múzeum is hatalmas károkat szenvedett.

A múzeum tevékenységének alapja Érsekújvár és környéke kutatása és dokumentálása a vonatkozó tudományágakban.

Duna Menti Múzeum – Komárno

Az észak- komáromi Duna Menti Múzeum aszlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet. A 20. században épült, romantikus jegyeket viselő Kultúrpalota dísztermét Feszty Árpád Bánhidai csata című festménye ékesíti. A szemben lévő főfalon egy különösen értékes barokk látkép, Karl Friedl alkotása látható, amely az 1763-as nagy komáromi földrengést ábrázolja. A két meghatározó festményen túl a díszterem falait történelmi személyiségek portréi díszítik. A múzeum állandó kiállításai a következők:

Komárom és vidékének történelmi fejlődése az őskortól 1849-ig, valamint a régió néprajzi jellegzetességei - Az állandó kiállítás régészeti, történeti és néprajzi jellegű részekre tagolódik.
Harmos Károly komáromi festőművész állandó tárlata - a két világháború között működött Komáromban mint festőművész és rajztanár, valamint a városi kulturális és művészeti élet szervezője.
A múzeum alapfeladatai:

a társadalom fejlődésének és jelen állapotának dokumentálása a Komáromi járás területén,
 a Duna menti síkság déli területei élővilágának dokumentálása, a Nyitra megye területén élő magyar lakosság történelmének, néprajzának, művelődéstörténetének valamint az interetnikus kapcsolatok kutatása és dokumentálása, 
a római kori emlékek kutatása és dokumentálása a Komáromi járás területén.

Falumúzeum – Dunamocs

A Dunamocsi Falumúzeumban jelentős néprajzi és helyismereti gyűjtemény várja az érdeklődőket, igény esetén interaktív programokkal. Itt a régi paraszti kultúra színes, gazdag világával találkozik a látogató. Népi kultúránk tárgyi és szellemi termékeit szemlélve feltárul előttünk egy olyan világ amikor az emberek igazi közösségi szellemben éltek, közel egymáshoz, szoros emberi kapcsolatban, egymást segítve, megbecsülve, egymásra utalva. Láthatjuk, hogy a parasztember keze nyomán milyen értékek teremtődtek, hisz ő semmit sem hagyott veszendőbe, amit a természet adott. A régi faluközösség kultúrája hűen mutatja milyen nagy szerepe volt régen a családnak, hiszen a fiatalok a legtöbb esetben a családon belül sajátították el jövendő foglalkozásukat. Szinte beleszülettek a hagyományba, mindenkinek megvolt a kijelölt helye, szerepe. Az élet rendje diktálta a tennivalókat napról-napra, évszakról évszakra. Az egyes termeket járva ízelítőt kapunk elődeink gazdálkodási módjából, szokásaiból, és nem utolsó sorban nyomon követhetjük a falu fejlődésének történetét, a falusi ember küzdelmét a megélhetésért, a fennmaradásért.

A jelenlegi kiállítás négy témaegységet ölel fel:

• népesedés, településtörténet
• a falu neves személyiségei
• hajómalmok, vízimolnárok
• jobbágysors

Tájház és Régészeti Múzeum – Szőgyén

A Tájházat az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005. október 14-én nyitották meg, az érsekújvári Thain János Múzeum kihelyezett részlegeként. A ház oldalán húzódik végig az erszalja („falalja“), vagyis az a meghosszabított tetővel fedett tér, ahonnan be lehet jutni a lakóhelyiségekbe és az istállóba is. Az istálló a ház végében áll. Az istálló hátsó falánál képezték ki a padlásfeljárót, mögötte pedig a pajta áll. Tipikusan többfunkciós épületről van szó, amely egyebek között a kocsiszín és a „pelyvás“ szerepét is betöltötte. A pajta végében van a présház, az udvarról vezetett a pincelejárat. Az istálló és a pajta közé épül a rakott kemence, amelyben kenyeret és más ennivalót sütöttek. A lakóházzal szemben álló épület két részből áll. Elöl van a nyárikonyha, tavasztól őszig itt főztek, s napközben is itt tartózkodtak a családtagok. Itt végezték a piszkosabb házimunkákat is. Hátul a magtár kapott helyet, ahol a gabonatermést raktározták. A nyárikonyha ajtaja előtt van a kerekes kút, a magtár mellett pedig falazott ólak sorakoznak. Az udvar hátsó részéből kapu nyílik.

A Régészeti Múzeum a Tájház szomszédságában található. A Szlovák Nemzeti Múzeum régészei 1995 és 2001 között feltárták az elpusztult Szent Mihály-templom és a helyén állt még régebbi templom maradványait. Mivel érdekes és tanulságos leletek kerültek elő, a község önkormányzata úgy döntött, hogy kiállítás formájában a nyilvánosság elé tárja e kutatások eredményeit. E célból a tájház szomszédságában vásárolt meg egy másik épületet. Ez egy földszintes, téglalap alakú ház, amely pilléres folyosójával az udvar felé tekint. Három helyiségében tekinthetik meg a régészeti kutatások eredményeit a látogatók.

Klapka György Múzeum – Komárom

 A múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régészet, amely komáromi szőnyi városrészéből, a római kori Brigetio területéről a leletmentések és ásatások során előkerült leleteket tartalmazza. A múzeum főépületében 1996-ban megnyílt állandó kiállításán a brigetioi ásatások freskó- és tárgyi leletei láthatók. Legértékesebb , valamint az 1998 nyarán talált szarkofágok láthatóak a bennük talált csontvázakkal, gazdag üveg-és bronzmellékletekkel, aranyékszerekkel együtt. A múzeum további kiállítóhelyei a magyar tengerésztörténeti gyűjtemény, a Czibor Zoltán emlékszoba és a római kori kőtár az Igmándi erődben.

Magyar tengerésztörténeti gyűjtemény

Magyar kereskedelmi- és haditengerészet történeti kiállítás. A múzeum bejáratának két oldalán felállított két horgony az első magyar Duna-tengerjáró hajónak, a Budapestnek és a Szegednek az emlékét őrzi. A 13. sz. közepétől a 2. világháború végéig bemutató gyűjteményt Juba Ferenc 1987-ben ajándékozta Komárom városának. A több száz dokumentumból, fényképből, hajózási eszközből, tengerész-emléktárgyból, egyenruhából álló kiállítást 1997-ben újrarendezték. Ekkor került beépítésre a stilizált hajófedélzet és kapitányi kabin is, amelyekben eredeti relikviák segítségével mutatjuk be a tengerészéletet.

Czibor Zoltán emlékszoba

A világhírű labdarúgó, a legendás Aranycsapat balszélsőjeként elhíresült Czibor Zoltán hagyatéka látható az Emlékszobában.