Dunamente Turisztikai Térség

KOMÁROM

Komárom a Közép-Dunántúli Régióban, Komárom-Esztergom megye északi részén, a városról elnevezett Komáromi járásban, gyönyörű természeti környezetben található kisváros, amely a Duna partján fekszik. Jelenlegi formáját az I. világháborút lezáró Trianoni döntés után nyerte el, mivel az északi városrész Komarno réven Csehszlovákia részévé vált.

A mintegy 20.000 lakosú kulturális, idegenforgalmi, és kereskedelmi központ kedvező gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkezik. A település közelében halad az M1-es autópálya, a várost átszeli az 1-es főút, tovább itt vezet a Győr és Bécs felé haladó vasútvonal is. A jó közlekedési kapcsolatok, a Duna és a határ közelsége számos multinacionális vállalkozás számára nyújtott vonzó célpontot a letelepedésre. Az elmúlt években több hatalmas beruházás révén több száz új munkahely jött létre, és további jelentős beruházások vannak még folyamatban.

Komárom legfőbb nevezetessége a várost körül ölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján. Az erődrendszer 5 részből áll, a kettő a történelmi Komárom területén Szlovákiában, három pedig mai magyarországi Komárom területén.

A belvárosban található termálfürdő, illetve a város határán felépült vízparti szabadidőpark lehetőséget nyújt a pihentető kikapcsolódósára. 

Szőny, Ószőny, ma Komárom városrésze. A római korban itt feküdt a rómaiak híres Brigetio városa.

Komárom és környéke fontosabb látnivalói:

• Brigetio Gyógyfürdő
• Monostori erőd
• Csillagerőd
• Igmándi Erőd
• Puskaporosi WF Szabadidőpark
• Magyar Lovas Színház
• Solymosy–Gyürky-kastély
  

KOMÁRNO (Szlovákia)

Komárno város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Nevezik még Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak, illetve egyesek Szlovák-Komáromnak, hogy megkülönböztessék az egykori déli városrésztől, amely ma Komárom (vagy Dél-Komárom) néven önálló település Magyarországon. Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa Nyitra és Érsekújvár után. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A város fontos gépipari (hajógyártási) központ, valamint forgalmas dunai árukikötő. A magyarországi Komárommal közúton az Erzsébet híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze. Korábban közúti és vasúti határátkelőhely volt, de Szlovákia és Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után ez a szerepe megszűnt. 

Komárno városát a honfoglalás után, a 11. században alapították, habár a Duna jobb partját már a rómaiak is lakták. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265. április 1-jén kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A trianoni határ miatt 3000 km²-es vonzáskörzetének csaknem felét elveszítette, amely jelentősen visszavetette a fejlődésben. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel. 

Komárno 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. Legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján. 

Műemlékek

Belváros:

(Forrás (Komárno): wikipedia)