Vágvidék, Vágvölgy (Považie): ma három szlovák régió neve, általában az Alsó-Vágmenti, a Középső-Vágmenti és a Felső-Vágmenti turisztikai régió összefoglaló neve. 1920 előtt viszont Nyitra, Trencsén, Turóc, Árva és Liptó vármegyét tekintették vágvölgyi megyéknek.
Vág völgy
Az Alsó-Vágmenti régió túlnyomórészt az egykori Nyitra vármegyéhez köthető, kisebb részt Pozsony vármegyéhez. Ez a régió Szlovákia legrégebben lakott régiója, amit régészeti leletekkel lehet bizonyítani. A középkorban itt épült ki az úgynevezett "Cseh út", amely Csehországot és Morvaországot kötötte össze Magyarországgal. A 13. században sok vár épült ki ennek az útnak a mentén. Területi egységei járások szerint:
- Galántai járás (Pozsony vármegye)
- Pöstyéni járás (egykor teljes egészében Nyitra vármegye része volt)
- Vágsellyei járás (legnagyobb része Nyitra vármegye, nyugaton egy kis terület Pozsony vármegye része volt)
- Galgóci járás (egykor Nyitra vármegye része volt)
- Nagyszombati járás (Pozsony vármegye) és
- 4 délkeleti falu a Vágújhelyi járásból (déli része Nyitra vármegyéhez tartozik).
A magyarság nagy része Nyugat-Szlovákiában él, a Duna, az Alsó-Vág és az Alsó-Garam tájékán, vagyis az Alsó-Vág területe a szlovákiai magyar népesség egyik fontos területének számít.
Az Alsó-Vágnak kiterjedt árterülete van, bő vize és nagy esése a malomipar (Kis-Duna mentén és a Vág alsó folyásán végzett molnármesterség) számára volt régebben fontos. A hajómalmok a 19. században és a 20. század elején virágzottak a Dunán és a Vágon elsősorban. A Vág alsó folyásának és a Duna nagyobb városainál a hajómalmok telepszerűen helyezkedtek el. A Vágról is eltűntek a hajómalmok, csakúgy, mint a Dunáról, főként a folyószabályozások, a vízierőművek építése és a hajóközlekedés fontossága miatt.
(Forrás: wikipedia)