NÉPVISELET, NÉPSZOKÁSOK
NÉPVISELET
A ruházkodást korra és alkalomra előíró öltözködési szabályok Komárom-Esztergom megyében is léteztek, különösen a változatosabb női viseletben. A lányok hajadonfőtt jártak, a menyecskék kontyot viseltek, az idősebb asszonyok elöl kötött fejkendőt. Nagy ünnepek első napján, fekete vasárnap és nagypénteken sötét, az ünnepek második napján és virágvasárnap fehér, de legalábbis világos színű ruhát, hozzá csizmát, később pántos cipőt viseltek.
A 20. század elején a férfiak még széleskörben hordták - elsősorban a jobbmódú gazdák - a fekete vagy kék posztóból varrt ünneplő ruhát. Egyenes szabású, vitézkötéses, zsinóros, ellenzős nadrágból és állógalléros, gombos pruszlikból, valamint kötöttgombos, kihajtós, kétsoros kabátból állt. Hozzá csizmát és kerek kalapot viseltek.
NÉPSZOKÁSOK
A naptári év ünnepei is megmaradtak a hozzájuk kötődő szokásokkal, hiedelmekkel, jóslásokkal. Az új ruhát karácsonyra és húsvétra vették; a disznót karácsony és újév közére hizlalták; az almát, szőlőt karácsonyra tartogatták. Gondjuk volt rá, ha a bor újig nem is tartott ki, legalább húsvétig legyen. Téli összejövetel még ma is a tollfosztás, ahol a fosztókat pattogatott vagy főtt kukoricával, kaláccsal és borral kínálják.
Az esztendő jeles napjai: advent idejét karácsony szenteste előtti negyedik vasárnapjától számítják. Jeles napjai: András, Borbála, Miklós, Luca napja (e napra a szokások, jóslások, hiedelmek bősége jellemző), karácsony (az esztendő jeles napjai sorában kiemelkedő szerepe van pl. karácsonyi asztal, karácsonyi morzsa, karácsonyfa, karácsonyi köszöntők, betlehemezés); Szent János napja, aprószentek napja, szilveszter, újév napja, vízkereszt (Háromkirályok járták a házakat); Pál napja, gyertyaszentelő, Balázs napja, farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig tart); Mátyás napja. A nagyböjt, nagyhét időszaka: virágvasárnap (barkaszentelés), nagypéntek (böjt), nagyszombat (feltámadási körmenet, a harangok megjönnek Rómából), húsvét (locsolás, bál), húsvét keddje (vesszőzés, korbácsolás, subrikálás, leányok locsolása), Gergely nap.
A májusfa állítása napjainkig megmaradt népszokás. Pünkösd, a fagyosszentek napja (Szervác, Pongrác, Bonifác, Orbán), Medárd. Megemlítjük még az ún. őszi ünnepeket (pl. Simon-Júda, mindenszentek, halottak napja, Márton napja).
A búcsú a községekben napjainkban is nagy ünnepnek számít. Takarítanak, kifestik a szobákat, sütnek-főznek és várják a vidéki és városi rokonaikat. Van olyan falu, ahol két-háromnapig tartják a búcsút.
(Forrás: Sulinet)
Szlovák hagyományok
Nagybőgő eltemetése bikaember-maszkban. Szerelmi jóslás fehér ruhában. A szerelmet és az új életet szimbolizáló májusfa állítása. A Moréna (női ruhába öltöztetett szalmabábu) vízbefojtása és a tavasz hívogatása. Avagy elmélyült elmélkedés Mindenszentek ünnepén a gyertyák csendjében. Az összefonódott pogány és keresztény szokások egyedülálló hagyományokat teremtettek az egész évre.
További részleteket ITT olvashat!