Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar
A zenekar 1945-ben alakult, Rebersák Alfréd vezetésével. Céljai közt szerepel az igényes művészeti élet fejlesztése Oroszlányban és a megyében, a fiatalok megszólítása és a fúvós zene népszerűsítése. Ezáltal nemcsak Oroszlány, hanem a megye jó hírét is öregbíti, így a megyei értéktár méltó darabja.
Csolnoki Fúvószenekar
A Csolnoki Fúvószenekar 2020-ban ünnepelte fennállásának 160. évfordulóját. Mára egy 45 fős együttessé nőtte ki magát, a község legnagyobb múltra visszatekintő csoportjának számít. A tradicionális német darabokon kívül szívesen játszanak filmzenéket, komoly- és könnyűzenei műveket is. Céljuk az ifjúság bevonása a hagyományápolásba, valamint országos és nemzetközi kapcsolatok bővítése, fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésére, a nemzetiségi hagyományok megismertetésére. Tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak megyénk kulturális életének sokszínűségéhez.
Csolnoki Német Nemzetiségi Vegyes Kórus
A CsolnokiNémet Nemzetiségi Vegyes Kórus 1951-ben alakult. A kórus a megalakulása óta végzett 70 éves tevékenységével, a magyar országi német nemzetiség nyelvének, dallam világának ápolásában elért eredményeivel, külföldi és hazai fellépéseivel, elnyert díjaival nem csak a község, hanem egész megyénk jó hírét öregbítette. Kezdetben elsősorban helyben gyűjtött német népdalokat adtak elő, később folyamatosan bővülő repertoárral léptek színpadra. Sok nemzetközi és hazai eredményes szereplést mondhatnak magukénak. 2021-ben, éppen 70 évvel a megalakulás után megyei értékké nyilvánították a kórust.
Dorogi kórusművek az eucharisztia jegyében
Dorog identitásának a része a zenei kultúra, a kórusművészet, amely egyaránt fakad a bányász- és vallási hagyományokból, valamint a német nemzetiségi tradíciókból. A Doroghoz kötődő új kórusmű azt a helyi művészeti hagyományt kívánja megidézni, amit 1938-ban a dorogi „Szénoltár” jelentett.
Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör
A Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör 1969 október elején alakult . A 20 fős énekkar megyénk egyik legrégebb idő óta működő csoportja. Többször szerepeltek Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Erdélyben. Több regionális, országos fesztivál, minősítő hangverseny szervezésében vállalták a minősítésen való részvételt, szerepeltek a felsőgallai, tatabányai, megyei programokon, országos és nemzetközi fesztiválokon.
Garabonciás Táncegyüttes
A táncegyüttes 1986-ban alakult meg Komáromban. Tagjainak célkitűzése a helyi hagyományok ápolása, a magyar nép kultúrájának megismertetése a nagyközönséggel. A táncegyüttes állandó, aktív részvevője számos jelentős helyi, megyei, térségbeli eseménynek, szereplői a városi ünnepségeknek, kulturális rendezvényeknek. A Garabonciás Táncegyüttesnek 1992-ben Kiváló Együttesi címet adományozott a kulturális miniszter. 1994-ben Pro Urbe Komárom kitüntetést, 2009-ben megyei Príma díjat kapott az együttes.
Kesztölci Pávakör és a település szlovák népdalkincse
Az együttes 1971-ben alakult, létszámuk 14 fő. Nemcsak szlovák népdalokat adnak elő autentikus módon, de tevékenyen őrzik és ápolják a Kesztölcön élő szlovák hagyományokat is. A kórusnak köszönhetően a településen az egyházi ünnepek alkalmával sem maradnak el a szlovák énekek – a karácsonyi énekek, a húsvéti Passió és a temetési dalok között is szerepel szlovák nyelvű. Fennállásuk óta példamutató tevékenységet végeznek a nemzetiségi nyelv ápolása, megőrzése és átadása területén. Öltözékük is hagyományos kesztölci viselet.
Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület
Az Egyesület 1989-ben alakult, több mint 10 szakágban, közel 60 fő tevékenykedő tagot számlál. Az alkotók lakhely szerint lefedik a megye csaknem egész területét. Tagjai népművészek és népi iparművészek. A szakmák képviselői alkotóműhelyekbe tömörültek, csipkekészítő (Tatabánya), gyékény- csuhé-szalma, babakészítő kör (Tokod, Tokodaltáró), nemez és csuhé (Nyergesújfalu), Kreatív Stúdió (Szőny). Fő céljuk, hogy támogassák a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, a népművészettel foglalkozó emberek összefogását, a regionális egyesületek és szervezetek létrehozását. Ezen túl a fiatalok számára elérhetővé és elsajátíthatóvá teszik a hagyományőrző népi kézművesség értékeit.
Komáromi szekeresgazda ruházat és életmód
Egykoron köztiszteletben álló tagjai voltak a város társadalmának országosan is híresek voltak a komáromi szekeresgazdák. „Szervezetük, mely részben a hajóvontatásból fejlődött ki, valóságos katonai szervezet volt. Ünnepeiken, lóháton, ezüstláncosan, ezüstgombos fekete-magyarban vonultak fel; oldalukról nem hiányzott a fringia, csizmájukról a sarkantyú, prémes kucsmájuk mellől a sas- vagy kócsagtoll.” A szekeresgazdák Komárom lakosságának azt a rétegét képezték, amely letelepedése óta a második világháborúig kitartott az ősi foglalkozás mellett. folytatták az állattenyésztést, a földművelést, és ellátták a környék szállítási feladatait: a szekérrel való fuvarozást és a hajóvontatást. A hajókat a gőzhajók megjelenéséig árral szemben vontatással juttatták el a rendeltetési helyükre. Lovakkal és ökrökkel végezték a hajóvontatás nehéz és veszélyes munkáját.
Magyar Lovas Színház
Különleges értéket képvisel, egy városi védettség alatt álló, történelmi múltú lovarda épületében működik, megtartva az épület eredeti funkcióját. Egy új, egyedi kulturális műfajt teremtett, mellyel ötvözi Komárom régi lovas hagyományait, a színházat, a zenét és a táncot.