Dunamente Turisztikai Térség

Komárom-Esztergom Vármegye

Alapadatok:

Régió: Közép-Dunántúl

Vármegyeszékhely: Tatabánya

Járások száma: 6

Települések száma: 76

Megyei jogú városok: Tatabánya, Esztergom

Egyéb városok száma: 10

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, 2023. január 1-től Komárom-Esztergom vármegye közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest vármegye, délről Fejér, délnyugatról Veszprém, nyugatról pedig Győr-Moson-Sopron vármegye határolja. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott vármegyéje. 12 városa van, melyből 2 megyei jogú város. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%.

Földrajzi elhelyezkedése

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Visegrádi-hegység csúcsa, a Dobogó-kő (700 m), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Védett területek: 

• • Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény), 
  • Gerecsei Tájvédelmi Körzet, 
  • Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, 
  • Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, 
  • Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület. 

A megye legnagyobb folyóvize a Duna, amely egyben az országhatár is 80 km hosszan. További nagyobb folyóvizek: Komáromi-ér, Által-ér, Bajóti-patak, Bakonyér, Bikoli-patak, Concó, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak.

A jelentősebb állóvizek közé tartozik a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó. 

(Forrás: wikipedia)

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (Bratislava). Csehszlovákia békés úton történő felbomlását követően 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. 

2004 óta az Európai Unió tagja, majd 2009-ben csatlakozott az eurózónához is, továbbá a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek. 

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2654,4 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek. 

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. 

Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása. 

Szlovákia határainak hossza 1652,2 km, ebből Ukrajnával 97,8 km, Magyarországgal 654,8 km, Lengyelországgal 541,1 km, Ausztriával 106,7 km, Csehországgal 251,8 km a közös. 

Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói maga a Duna, aztán a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely a Visztula mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a Balti-tengerbe jutnak. 

A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó. 

Szlovákia területének 36%-át fedi erdő. 

Hivatalos nyelv a szlovák.

Népek a legutóbbi, 2011. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 80,7%, magyar 8,5%, cigány 2,0%, cseh 0,6%, ruszin 0,6%, ukrán 0,1%, lengyel 0,1%, morva 0,1%, német 0,1%, egyéb 1,3%.

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300.000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500.000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. 

Vallások: római katolikus 62,0%, evangélikus 5,9%, görögkatolikus 3,8%, református 1,8%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)

Írásrendszer: latin ábécé

Természeti világörökség

Az UNESCO Szlovákia két táját vette fel a természeti világörökségek listájára: 

• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarországgal közös) ebből Szlovákia területére esik:
  • • • • • • • • Baradla–Domica-barlangrendszer;
                • Vaddisznó-zsomboly;
                • Somodi-barlang;
                • Gombaszögi-barlang – Szilicei-jégbarlang rendszere;
                • Körtvélyesi-barlang;
                • Jászói-barlang;
                • Krasznahorkai-barlang;
                • Martonházi-aragonitbarlang;
                • Óriás-zsomboly;
                • Köves-patak-barlang – Kunia-zsomboly rendszere;
                • Hólyuk-barlang;
                • Csengő-zsomboly;
                • Dobsinai-jégbarlang;
                • Szilicei-jégbarlang.
• A Kárpátok ősbükkösei (Ukrajnával közös). Szlovákiában a Polonina Nemzeti Park egy része tartozik a világörökség területébe.

(Forrás: wikipedia)