Használható
Kézműves termékek - Tata és Térsége Kézműves Egyesület
Civil szervezetünkben a népi ipar- és képzőművészet legnevesebb környékbeli mesterei tevékenykednek. Vendégeink betekintést nyerhetnek a népi kismesterségek rejtelmeibe, illetve megpróbálhatják a tárgyakat maguk is elkészíteni. A programokat igény esetén hangulatos borkóstolással színesítjük. Lehetőséget biztosítunk a néphagyományt őrző kézműves termékek megvásárlására, melyeket mindenki be tud illeszteni a mindennapi használati tárgyai közé.
Komárom-Esztergom vármegyei értékek
|
|
Razabra Kulturális örökség
Üvegipari kiállításDobroszláv Lajos festőművész munkássága
Dobroszláv Lajos (1902–1986) festőművész 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotómunka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. Emlékét szeretettel őrzik, műveivel büszkélkednek, nem pusztán a művek rendkívül nagy száma, az életmű viszonylagos ismertsége, de művészetének kvalitása okán is.
A negyvenes években és az ötvenes évek elején nagyméretű, bányász témájú olajfestményeket festett, majd lírai hangvételű, posztimpresszionista szemléletű természetábrázolások révén vált az akvarellfestés egyik legjelentősebb hazai mesterévé. 44 évig élt és dolgozott Tatán. A helyi múzeumban, 1987-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből. Képei találhatók a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Keresztény Múzeum és a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében.
Tatán- és Tatabánya-Felsőgallán-, ahol 16 évig rajztanárként működött, több emléktáblát is avattak a neves művész munkássága előtti tisztelgés és az utókor megbecsülése jeléül.
További információk: wikipedia, KEM Értéktár, Kieselbach.hu
Dr. Till József művészeti és tudományos munkássága
|
Dorogi füzetek 1-51. köteteiEgy több évtizedes-, hiteles várostörténeti dokumentumokban és feldolgozásokban testet öltött munkák sorozata. A várostörténet kutatásának, megmentésének és bemutatásának nemcsak helyi értéke, de megyei-, sőt országos szinten is kiemelkedő darabjai a honismereti mozgalomnak; amit 1990-es indulása óta a szerkesztők, szerzők, a Dorog Város Barátainak Egyesületében a múlt értékeinek kutatásában, közkinccsé tételében a közért tettek és tesznek, az több mint figyelemre méltó. A civil egyesület várospolitikai szerepvállalásának megannyi ténye mellett egyik tevékenységi köre „csak” a kultúrateremtés, ápolás, a várostörténet értékeinek megmentése. A Dorogi Füzetek című könyvsorozat a település múltját feltárni kívánó igénnyel, jelenünket is jobbítani szándékozó törekvések egyre kiteljesülő szellemi megfogalmazásaként értelmezhető. A kezdetben kitűzött cél eléréséhez, a várostörténeti monográfia megírásához a kötetek jó alapot szolgáltatnak. Ám sok még a mondandó, ami által egyre közelebb kerül a város ahhoz, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzen önmaga történelméről, értékeiről. További információk: Dorogi Könyvtár, KEM értéktár, Dorog.hu, Reimann.hu |
Neuzer kerékpár
A hazai-járműgyártó ipar egyik fellegvárában működő japán autógyárnál kevésbé ismert, hazánk vezető kerékpárgyártó üzeme, a magyar tulajdonú és vezetésű Neuzer Kerékpár Kft. Jogelődje 1987-ben alakult. A saját gyártmányú, NEUZER márkanevű (régebben ALTRIX márkájú) kerékpárok választéka, szinte valamennyi felhasználási igényt: MTB, országúti, trekking, verseny, városi, illetve gyermek, kielégít. Az itt gyártott évi mintegy 100.000 kerékpár formabontó megjelenése, megbízhatósága és kitűnő ár-érték aránya folytán, komoly piaci elismerést vívott ki itthon és külföldön.
A Neuzer cég termékei jelen vannak a hazai kerékpár kiskereskedelem majd minden szaküzletében. „Mi is a különleges a bringáinkban? Menjetek egy kört velük, érezni fogjátok!” – mondja a cég megalakulása óta fő tulajdonosa, Neuzer András. 2013-ban az ország legelső bérkerékpáros rendszere a cég alapítóvárosában, Esztergomban került telepítésre. A nagy népszerűségnek örvendő automata kölcsönző állomások bővítése, évről évre növekszik a városainkban.
További információk: Neuser.hu, KEM Értéktár
Bajnai konty és kötése
Öltözetben a konty / Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalaza /
"A ruházkodást korra és alkalomra előíró öltözködési szabályok Komárom-Esztergom megyében is léteztek, különösen a változatosabb női viseletben. A lányok hajadonfőtt jártak, a menyecskék kontyot viseltek, az idősebb asszonyok elől kötött fejkendőt. Nagy ünnepek első napján, fekete vasárnap és nagypénteken sötét, az ünnepek második napján és virágvasárnap fehér, de legalábbis világos színű ruhát, hozzá csizmát, később pántos cipőt viseltek."
Kartonanyagból készült, mert jól lehetett keményíteni. A négyzet alakú beszegett anyag 3 sarkára csipkét varrtak, sarkosra hajtották, a sima került belülre és beljebb volt a csúcs (9-10 cm). Ez alá hajtogatott újságot tettek, hogy tartósabb legyen.
A hosszabbik oldalt 2-szer kb. 10-10 cm szélesen egymásra hajtották. A két hosszabbik csúcsot, mindkét oldalon előre hajtották úgy, hogy kb. 15-20 cm középen megmaradjon (ez lett a konty eleje).
A hosszú hajat kontyba fésülték, a rövidebbre kiegészítőt tettek. Fejre igazították a homlokrésznél lefogva. Az oldalakon 4-5 ráncot képeztek előre hajtva, miközben a hosszú szárakat erősen le kellett fogni. A két hosszú csipkés végű részt jó szorosan összecsomózták a szabadon maradt csipkés sarok fölött, majd a csipkés sarkot egy kicsit felhajtották. A kész kontyot papírral kitömték.
A konty megkötését még a régi időkben is kevesen vállaltak. Napjainkban pedig már örülni kell, ha találunk valakit, aki rendelkezik a kontykötés tudományával.
Bajnán is jellemző volt, hogy kezdetben a konty, mint alkendő szolgált. Az asszonyok a kendő alatt viselték, s így szép formát adott a bekötött fejnek. Később már a fiatal asszonyok nem szívesen kötötték be még kendővel is a fejüket, ezért a konty később, mint fejdísz is szolgált. Elkezdődött a szebbnél szebb anyagból és minél szebben kötött kontyok divattá válása.