Dunamente Turisztikai Térség

Vízimalmok Tatán

A városfejlődés és településkarakter egyik legfontosabb tényezője a tatai váron és tavakon kívül a vízhálózaton működő malmok sokasága, amiért a „malmok városának” is nevezték Tatát – egy 1830-as évek elején készített térkép alapján összesen 15 működő malommal büszkélkedhetett a település. Ebből 6 kalló malom volt (Komáromi-, Cseke-, Öreg-, Ferenc-, Hámon- és Új-kallómalom), amelyben posztót ványoltak, a többi pedig lisztet őrölt (Burgundia-, Baumeister, Cifra-, Hencz-, Jankó-, Nepomucenus-, Öreg-, Pék és a Szőnyi-malom). Az 1930-as években ezek közül már csak négy – a Cifra-, a Miklós-, a Pötörke- és a Wéber malom – működött. A hanyatló mesterség végét az 1950-es évektől a tatabányai szénbányászat és az ezzel járó karsztvíz kiemelés jelentette, amely a források elapadásához és a vízimalmok leállásához vezetett. Látogatható malomépület az Alkotmány utcában található Nepomucenus- más néven Gödör, vagy Völgyi-malom, amely Fellner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János-szoborról kapta. Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.

Kossuth tér - Tata

A teret eredetileg piac és vásár tartásra használták. Nevét többször is változtatták: a 19. század elejétől Piac térnek, Fő térnek és Kossuth Lajos 1894. évi halála után, 1895-ben Kossuth térnek nevezték el. A megszépült, felújított tér hivatalos átadása 2015. december 5-én volt. A tér fejlesztése a történelmi műemlékek megőrzésének jegyében történt. A tér látnivalói:
A  tér közepén háromszög alakú talapzatból kiinduló 17 méter magas obeliszk tetején, felhőgomolyagos földgömbön, jobb kezét szívére tartva áll Mária Immaculata (a Szeplőtlen Boldogasszony), Schweiger Antal 1780 táján készített szobra áll.
 A tér fölé magasodik a Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus plébániatemplom, mely  Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei alapján készült, copf stílusban.
A Városháza mellett áll a Fischer-ház, egy 18. század végén épült, barokk, manzárdtetős lakóház. Az épületben 1799. március 25-én született Farkasházy Fischer Mór, a herendi porcelángyáros. Fischer Mór és legkedvesebb fia, Dezső Herendről az ősi tatai családi házba tért vissza 1875-ben, és itt is porcelánműhelyt állítottak fel.

Szabadság tér - Komárom

A megújult Szabadság teret 2011-ben adták át. A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza. A Világháborús emlékmű szobrot, mely a tér egyik központi eleme, Zsákodi-Csiszér János készítette. Az. I. Világháborúban elhunyt komáromiaknak állított bronz emlékmű 1923-ban készült és egy sebesülten is harcoló katonát ábrázol. A szobor mögött 8 darab római kori szarkofág található.
A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. Terveit Grestenberger Ágoston és Árvé Károly budapesti műépítészek készítették. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.
A tér másik oldalán áll a Petőfi Sándor Általános iskola. Walder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, Marshall Béla építőmester irányításával 1926/27-ben épült fel. A kétemeletes, neobarokk épület a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.
Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett  polgármesterként. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő építése. Ekkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett.

Klapka tér - Komárno

A Klapka tér Komárom történelmi városrészének központja. Nevét Klapka György tábornokról kapta, aki az 1848/49-es magyar forradalom nemes alakja. 1849-ben az osztrák császári hadsereg ellen védte Komáromot, mint a forradalom utolsó bástyáját. Neki állít emléket a tér közepén elhelyezkedő szobor.
Mögötte a komáromi Városháza épülete található, mely jelenleg is a Városi Hivatal székhelye. Az első városháza sok más épülettel együtt az 1763-as nagy földrengésben megsemmisült. Azóta többször is megsemmisült és újra épült, mai formáját 1875-ben kapta. A tér egyik legnagyobb különlegessége a 10.00, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor megszólaló Klapka induló, melyet a városháza ablakából előbújó huszáralak ad elő. Az indulót Egressy Béni zeneszerző komponálta. A teret körülöleli a Zichy-palota és a volt Takarékpénztár székhelyének épülete. Az eredeti Zichy-palota Zichy Ferenc gróf számára épült 1775-ben. Napjainkban a Duna Menti Múzeum kiállításainak ad otthont.

Európa Udvar – Éstak-Komárom / Komárno

A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, amelynek főkapuján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky Nándor, Takács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi.

A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.

Az Európa Udvar szűkebb-tágabb terei között a magyar történelem nagyjainak szobrai találhatóak. A hangulatos téren időről időre szabadtéri rendezvények várják az érdeklődőket, de nyugalmasabb időszakban is érdemes felkeresni a teret, mert remek hangulatot áraszt.

A komáromi Európa Udvar a Duna régió modern műemlékeihez tartozik.

Országgyűlés tér – Tata

Az Országgyűlés téren látható Tata egyik jelképe, a Harangláb. A torony Fellner Jakab és közeli munkatársa, Éder József híres tatai ácsmester közös alkotása 1763-ból. Különlegessége, hogy faszerkezete egyetlen vasszög felhasználása nélkül készült. Az eredetileg harangok elhelyezésére szánt építményt az 1930-as években Magyary Zoltán közigazgatási szakember kezdeményezésére és anyagi támogatásával felújították és órákat szereltek fel rá. Ma minden egész óra előtt 5 perccel a tornyából hallható harangjáték bűvöli el az éppen akkor arra járókat. Az elhangzó zeneművek között helyet kapott többek között Esterházy Pál Harmonia caelestis című gyűjteményes kantátacsokrának egy részlete is.

A tér a nevét az 1510. július 2-án ezen a helyen megtartott országgyűlés emlékére kapta. Abban az évben ugyanis II Ulászló és udvartartása Székesfehérvárról, az akkori királyi székhelyről, a pestis elől menekülve a tatai várba költözött. Itt hívta egybe az ország követeit, hogy megvitassák a török és Velence elleni szövetséget a német császár, a francia király, Velence és a pápa követeinek jelenlétében.

A teret övező épületek közül említésre méltó a Vaszary János Általános Iskola tömbje a Harangláb mögött. Kezdetben az elemi iskola mellett a községi elöljáróság irodái is helyet kaptak benne. Ma pedig hozzá tartozik az 1867-ben épített egykori honvéd laktanya épülete. Az oktatási intézmény névadója Vaszary János festőművész, aki 1912-1938 között sokat és szívesen tartózkodott Tatán. A modern magyar festészet egyik legkiválóbb képviselőjének, a Képzőművészeti Főiskola egykori tanárának villája a Művész utcában található.

Kristály Szálló és a régi Városháza – Tata

Az ország legrégebben működő szállodája a Kristály Imperial Hotel, amely a 18. század derekán eredetileg egy egyszintes fogadónak épült. Tervezője szintén Fellner Jakab volt, és akkori bérlőjéről Szarka Fogadónak nevezték el. A 19. század végén a tulajdonos Esterházyak még egy emelettel bővítették és utána az ő nevüket viselte a szálló. 1945-től lett Kristály Hotel a neve. Első ismert irodalmi említése Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik, aki Budáról Bécsbe menet kocsis balesetet szenvedett, így kényszerűségből nyolc napot töltött a fogadóban. Pályám emlékezete című munkájában emlékezik meg az esetről. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az itt berendezett főhadiszállásáról indult Görgey Artúr fővezér 1849. május 3-án Buda ostromára. Rajtuk kívül még sok neves vendég fordult meg az épület falai között, például Jókai Mór, Blaha Lujza, Kabos Gyula és Habsburg Ottó. Jelenleg megújulva, sok részletében a hagyományos építészeti elemeket megőrizve várja vendégeit a négycsillagos szálloda. A szálló belső udvaráról jól látszik, hogy az épület-együttes két részre osztható. A régi szálloda három szárnyát, amelyek barokk stílusúak, kiegészíti a legújabb időkben készült negyedik szárny. Ez utóbbi modern vonalvezetése és anyaghasználata azonban nem üt el a több évszázados múlttal rendelkező részektől, hanem harmonikusan illeszkedik azokhoz. Ha körbetekintünk a díszudvaron, jól láthatja a mértani szabályok szerint elhelyezett díszítő motívumokat. Ezek a 18. századi barokk kertek ismertető jegyeit tükrözik vissza ebben az egyedi környezetben. Az akkori barokk kertek legfőbb szerepe ugyanis – szemben az angol tájképi kertekkel – nem a természetes állapotokat utánzó környezetben eltöltött szabadidős programok kiszolgálása, hanem a fényűzés, a pompa és az erő reprezentálása volt. Tervezésük alatt a központi gondolat a tájra rákényszerített, ember által alkotott rend látványának megteremtése volt. A barokk kertekben minden növényt nyírtak, kezdetben szabályos geometriai formára, majd később már mindenféle alakzatra. A kertekben megjelennek a labirintusok, valamint a márványból készült szökőkutak. Ezért áll itt is az udvar közepén egy süttői fehérmárványból készült díszkút.

A szállótól jobbra, az Erzsébet utca másik oldalán áll az az épület, amely valaha a Tóváros nevű település községháza volt. A lakosok közadakozásából építették 1924-ben. 1938 után, miután a két városrész Tata és Tóváros egyesült, az épület egészségház lett. A közelmúltban történt felújítása után szolgáltatóház és közigazgatási feladatokat ellátó irodák kaptak benne helyet.