Építészet

Vízimalmok Tatán

A városfejlődés és településkarakter egyik legfontosabb tényezője a tatai váron és tavakon kívül a vízhálózaton működő malmok sokasága, amiért a „malmok városának” is nevezték Tatát – egy 1830-as évek elején készített térkép alapján összesen 15 működő malommal büszkélkedhetett a település. Ebből 6 kalló malom volt (Komáromi-, Cseke-, Öreg-, Ferenc-, Hámon- és Új-kallómalom), amelyben posztót ványoltak, a többi pedig lisztet őrölt (Burgundia-, Baumeister, Cifra-, Hencz-, Jankó-, Nepomucenus-, Öreg-, Pék és a Szőnyi-malom). Az 1930-as években ezek közül már csak négy – a Cifra-, a Miklós-, a Pötörke- és a Wéber malom – működött. A hanyatló mesterség végét az 1950-es évektől a tatabányai szénbányászat és az ezzel járó karsztvíz kiemelés jelentette, amely a források elapadásához és a vízimalmok leállásához vezetett. Látogatható malomépület az Alkotmány utcában található Nepomucenus- más néven Gödör, vagy Völgyi-malom, amely Fellner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János-szoborról kapta. Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.

Kossuth tér - Tata

A teret eredetileg piac és vásár tartásra használták. Nevét többször is változtatták: a 19. század elejétől Piac térnek, Fő térnek és Kossuth Lajos 1894. évi halála után, 1895-ben Kossuth térnek nevezték el. A megszépült, felújított tér hivatalos átadása 2015. december 5-én volt. A tér fejlesztése a történelmi műemlékek megőrzésének jegyében történt. A tér látnivalói:
A  tér közepén háromszög alakú talapzatból kiinduló 17 méter magas obeliszk tetején, felhőgomolyagos földgömbön, jobb kezét szívére tartva áll Mária Immaculata (a Szeplőtlen Boldogasszony), Schweiger Antal 1780 táján készített szobra áll.
 A tér fölé magasodik a Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus plébániatemplom, mely  Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei alapján készült, copf stílusban.
A Városháza mellett áll a Fischer-ház, egy 18. század végén épült, barokk, manzárdtetős lakóház. Az épületben 1799. március 25-én született Farkasházy Fischer Mór, a herendi porcelángyáros. Fischer Mór és legkedvesebb fia, Dezső Herendről az ősi tatai családi házba tért vissza 1875-ben, és itt is porcelánműhelyt állítottak fel.

Szabadság tér - Komárom

A megújult Szabadság teret 2011-ben adták át. A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza. A Világháborús emlékmű szobrot, mely a tér egyik központi eleme, Zsákodi-Csiszér János készítette. Az. I. Világháborúban elhunyt komáromiaknak állított bronz emlékmű 1923-ban készült és egy sebesülten is harcoló katonát ábrázol. A szobor mögött 8 darab római kori szarkofág található.
A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. Terveit Grestenberger Ágoston és Árvé Károly budapesti műépítészek készítették. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.
A tér másik oldalán áll a Petőfi Sándor Általános iskola. Walder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, Marshall Béla építőmester irányításával 1926/27-ben épült fel. A kétemeletes, neobarokk épület a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.
Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett  polgármesterként. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő építése. Ekkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett.

Klapka tér - Komárno

A Klapka tér Komárom történelmi városrészének központja. Nevét Klapka György tábornokról kapta, aki az 1848/49-es magyar forradalom nemes alakja. 1849-ben az osztrák császári hadsereg ellen védte Komáromot, mint a forradalom utolsó bástyáját. Neki állít emléket a tér közepén elhelyezkedő szobor.
Mögötte a komáromi Városháza épülete található, mely jelenleg is a Városi Hivatal székhelye. Az első városháza sok más épülettel együtt az 1763-as nagy földrengésben megsemmisült. Azóta többször is megsemmisült és újra épült, mai formáját 1875-ben kapta. A tér egyik legnagyobb különlegessége a 10.00, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor megszólaló Klapka induló, melyet a városháza ablakából előbújó huszáralak ad elő. Az indulót Egressy Béni zeneszerző komponálta. A teret körülöleli a Zichy-palota és a volt Takarékpénztár székhelyének épülete. Az eredeti Zichy-palota Zichy Ferenc gróf számára épült 1775-ben. Napjainkban a Duna Menti Múzeum kiállításainak ad otthont.

Európa Udvar – Éstak-Komárom / Komárno

A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, amelynek főkapuján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky Nándor, Takács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi.

A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.

Az Európa Udvar szűkebb-tágabb terei között a magyar történelem nagyjainak szobrai találhatóak. A hangulatos téren időről időre szabadtéri rendezvények várják az érdeklődőket, de nyugalmasabb időszakban is érdemes felkeresni a teret, mert remek hangulatot áraszt.

A komáromi Európa Udvar a Duna régió modern műemlékeihez tartozik.

Országgyűlés tér – Tata

Az Országgyűlés téren látható Tata egyik jelképe, a Harangláb. A torony Fellner Jakab és közeli munkatársa, Éder József híres tatai ácsmester közös alkotása 1763-ból. Különlegessége, hogy faszerkezete egyetlen vasszög felhasználása nélkül készült. Az eredetileg harangok elhelyezésére szánt építményt az 1930-as években Magyary Zoltán közigazgatási szakember kezdeményezésére és anyagi támogatásával felújították és órákat szereltek fel rá. Ma minden egész óra előtt 5 perccel a tornyából hallható harangjáték bűvöli el az éppen akkor arra járókat. Az elhangzó zeneművek között helyet kapott többek között Esterházy Pál Harmonia caelestis című gyűjteményes kantátacsokrának egy részlete is.

A tér a nevét az 1510. július 2-án ezen a helyen megtartott országgyűlés emlékére kapta. Abban az évben ugyanis II Ulászló és udvartartása Székesfehérvárról, az akkori királyi székhelyről, a pestis elől menekülve a tatai várba költözött. Itt hívta egybe az ország követeit, hogy megvitassák a török és Velence elleni szövetséget a német császár, a francia király, Velence és a pápa követeinek jelenlétében.

A teret övező épületek közül említésre méltó a Vaszary János Általános Iskola tömbje a Harangláb mögött. Kezdetben az elemi iskola mellett a községi elöljáróság irodái is helyet kaptak benne. Ma pedig hozzá tartozik az 1867-ben épített egykori honvéd laktanya épülete. Az oktatási intézmény névadója Vaszary János festőművész, aki 1912-1938 között sokat és szívesen tartózkodott Tatán. A modern magyar festészet egyik legkiválóbb képviselőjének, a Képzőművészeti Főiskola egykori tanárának villája a Művész utcában található.

Kristály Szálló és a régi Városháza – Tata

Az ország legrégebben működő szállodája a Kristály Imperial Hotel, amely a 18. század derekán eredetileg egy egyszintes fogadónak épült. Tervezője szintén Fellner Jakab volt, és akkori bérlőjéről Szarka Fogadónak nevezték el. A 19. század végén a tulajdonos Esterházyak még egy emelettel bővítették és utána az ő nevüket viselte a szálló. 1945-től lett Kristály Hotel a neve. Első ismert irodalmi említése Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik, aki Budáról Bécsbe menet kocsis balesetet szenvedett, így kényszerűségből nyolc napot töltött a fogadóban. Pályám emlékezete című munkájában emlékezik meg az esetről. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az itt berendezett főhadiszállásáról indult Görgey Artúr fővezér 1849. május 3-án Buda ostromára. Rajtuk kívül még sok neves vendég fordult meg az épület falai között, például Jókai Mór, Blaha Lujza, Kabos Gyula és Habsburg Ottó. Jelenleg megújulva, sok részletében a hagyományos építészeti elemeket megőrizve várja vendégeit a négycsillagos szálloda. A szálló belső udvaráról jól látszik, hogy az épület-együttes két részre osztható. A régi szálloda három szárnyát, amelyek barokk stílusúak, kiegészíti a legújabb időkben készült negyedik szárny. Ez utóbbi modern vonalvezetése és anyaghasználata azonban nem üt el a több évszázados múlttal rendelkező részektől, hanem harmonikusan illeszkedik azokhoz. Ha körbetekintünk a díszudvaron, jól láthatja a mértani szabályok szerint elhelyezett díszítő motívumokat. Ezek a 18. századi barokk kertek ismertető jegyeit tükrözik vissza ebben az egyedi környezetben. Az akkori barokk kertek legfőbb szerepe ugyanis – szemben az angol tájképi kertekkel – nem a természetes állapotokat utánzó környezetben eltöltött szabadidős programok kiszolgálása, hanem a fényűzés, a pompa és az erő reprezentálása volt. Tervezésük alatt a központi gondolat a tájra rákényszerített, ember által alkotott rend látványának megteremtése volt. A barokk kertekben minden növényt nyírtak, kezdetben szabályos geometriai formára, majd később már mindenféle alakzatra. A kertekben megjelennek a labirintusok, valamint a márványból készült szökőkutak. Ezért áll itt is az udvar közepén egy süttői fehérmárványból készült díszkút.

A szállótól jobbra, az Erzsébet utca másik oldalán áll az az épület, amely valaha a Tóváros nevű település községháza volt. A lakosok közadakozásából építették 1924-ben. 1938 után, miután a két városrész Tata és Tóváros egyesült, az épület egészségház lett. A közelmúltban történt felújítása után szolgáltatóház és közigazgatási feladatokat ellátó irodák kaptak benne helyet.


A világ LEGJEI Szlovákiában

A világ legmagasabb fából készült gótikus oltárát Lőcsén (Levoča), a Szent Jakab templomban csodálhatjuk meg. 18,6 m magas, megalkotója a lőcsei Pál mester. Hársfából faragta ki a 16. század elején és 10 éven keresztül készítette

A Körmöcbányai Pénzverde (Mincovňa Kremnica) legrégebbi üzem, ami folyamatosan  működik. 1328 óta vernek itt pénzérméket és pl. a szlovák euroérméket is itt fogják gyártani.

A legmagasabb cseppkőoszlop a Buzgó barlangban (Krásnohorská jaskyňa) rejtőzik az Óriások termében (Sieň obrov). „A rozsnyói barlangászok cseppkövének“ nevezik és 32,6 m magas. A Guiness-rekordok könyvébe is megtaláljuk.

Az első technikai jellegű főiskola az egész világon a  Banská Akadémia volt, amelyet 1762-ben Mária Terézia alapított. Selmecbányán (Banská Štiavnica) található és a bányászati tudományok és technika fejlődésének központja volt Európában.

Az első lóvasút épülete Magyarországon Pozsonyból Szentgyörgybe (Svätý Jur) vezetett az egyik legrégebbi állomásépület az egész világon.

Selmecbánya (városi műemlékvédelmi területe) (Városi műemlékvédelmi területek)
A Buzgó-barlang (Barlangok)
Pénzverde (További kulturális attrakciók)
Szent Jakab templom - Lőcse (További kulturális attrakciók)

H-2800 Tatabánya, Fő tér 4 • +36 30 620 4182 • info@duna-gerecse.hu