Az elmúlt években óriási divattá vált a gasztronómia és a reform étkezés. Szerencsére ez nem csak külföldi szokások meghonosodását eredményezte, de újra felértékelődött a hagyományos magyar gasztronómia is, aminek a nyomai még ma is fellelhetőek vidéken, így megyénkben is. Egy kis körutazást teszünk hát a megye gasztronómiájában.
Komárom-Esztergom gasztronómiája
A bokodi kolompér
Kevesen tudják, de ez a kis település a krumpliról vagy ahogy egykor hívták kolompérjáról (is) híres. Írásos feljegyzések szólnak arról, hogy az országban az elsők között termesztették itt az Amerikából behozott burgonyát. Az 1800-as években még úgy írnak a bokodi krumpliról: „Jóságáról a bokodi kolompér az egész megyében a leghíresebb”. A krumpli ma már alapvető élelmiszer, amiből rengetegféle krumplis étel készíthető.
Esztergom gasztronómiája
Természetesen a kisebb települések mellett a megye nagyvárosaiban is erősödik a gasztrokultúra. Esztergomban már több éve rendezik meg az Ízek-Korok-Hangulatok elnevezésű gasztronómiai fesztivált.
Esztergom történelmi korokon átívelő város, amely már a római korban népes lakossággal rendelkezett. A fesztivál éppen a különböző korok gasztronómia jellegzetességeit próbálja meg bemutatni, úgy, hogy közben erősítse a város mai gasztrokultúráját is. Az egyes években más-már kor ételeit és szokásait mutatják be, volt már szó a török kor étkezéséről, de a római kor sajátos gasztrokultúrájáról is.
Két Komárom-Esztergom megyei étterem is Michelin-csillagot kapott 2022-ben
A gasztronómiai élet mérvadó magazinja két Komárom-Esztergom megyei étteremnek is Michelin-csillagot adott a MICHELIN Guide 2022. november 3-i díjátadó eseményén. A Pesti István séf vezette tatai Platán Gourmet Étterem két, a Barna Ádám séf vezette esztergomi 42Restaurant&Bar pedig egy csillagot érdemelt a gasztronómia egén. Ezzel a két étterem Magyarország első, nem budapesti étterme lett, amely Michelin-csillagot kapott.
A világ vezető étteremkalauza 2022 novemberében első alkalommal értékelte a teljes magyar vendéglátóhely-kínálatot. A rangos étteremkalauz magyarországi minősítésének történelme során először kaptak vidéki éttermek MICHELIN-csillagot.
Bajnai rétes
A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, mely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a 16. században török hatásra honosodott meg, elődje a Balkánon ma is létező baklava lehetett. A mai formájú feltekert, töltött rétes a 18-19. század fordulóján alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchia területén.
A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a "Rétes Hongrois", melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni.
A 20. század elejére földrajzi értelemben (és társadalmi osztálytagozódás szerint is) a rétes országosan ünnepi étellé vált. Ez alól csak Erdély volt kivétel. A paraszti ünnepeknél (lakodalom, gyermekágyasnak vitt komatál, keresztelő, halotti tor, szilveszter, farsang, búcsú) a rétes nélkülözhetetlen sütemény volt. Ma a rétes fogyasztása kevésbé társul ünnepekhez. A fő étkezéseket követően desszertként kerül az asztalra, de önálló második fogásként i szerepelhet.
Hasonlóan Bajna is a közkedvelt ételek közé tartozott és tartozik ma is a különböző töltelékekkel készült rétes.
(Forrás: KEM Értéktár)
Császári Csemege
|
|
Gyermelyi tészta
|
Komáromi kisleány országtorta
2007 óta a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete évente meghirdeti a „Magyarország Tortája" pályázatot az augusztus 20-i nemzeti ünnep, államalapító Szent István ünnepe alkalmából. A kezdeményezés évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend, egyre több cukrászda verseng a címért, a nyertes tortát hatalmas érdeklődés kíséri. 2018-ban Sztaracsek Ádám komáromi cukrász alkotása, a Komáromi kisleány nyerte el a kitüntető címet.
Az Ipartestület új, kreatív ötleteket, főleg magyaros ízvilágú, az ünneppel vagy Magyarországgal összefüggésbe hozható tortákat, recepteket várt, melyek csak természetes és egészséges alapanyagokat tartalmazhattak. Az adott évben a szakmai zsűri 29 torta közül választotta ki azt a süteményt, amely méltónak bizonyult a Magyarország Tortája címre. A győztest minden évben három fordulós értékelés után hirdetik ki. Az első körben az anonim nevezett tortákból választ ki a zsűri öt tortát, majd újrakóstolják a döntős tortákat, és a készítőikkel konzultálva javaslatokat tesznek azok tökéletesítésére. Végül a harmadik, utolsó zsűrizési körben újabb pontozást követően választják meg a győztest, amely 2018-ban Sztaracsek Adám, a komáromi Jánoska Cukrászda cukrászának alkotása, a Komáromi kisleány volt.
A tehetséges fiatal cukrász két tortával is a döntőbe jutott, és az Év Fagylaltja versenyen fagylaltjaival bronzérmet és Közönségdíjat is nyert.
A nyertes torta mézes-diós tészta alapú, melyen citromos-gyömbéres körtekompót betétet, vilmoskörte likőrös étcsokoládét és fahéjas-diós roppanós réteget ölel körbe a vaníliás fehércsokoládés mascarpone mousse. A dió, a méz, a fahéj és a gyömbér ízei a családi ünnepek asztalának édességeit idézik, melyek tökéletesen harmonizálnak a körte, a csokoládé és a vaníliás krém üdítő frissességével.
Az ugyancsak döntős „Hunyadi gesztenyés” alapanyagát a gesztenye adta. Ebben is egy csokoládé krémréteg található, valamint fekete szedres-fekete ribizlis zselé, gesztenyekrém, mandulás morzsa és mandulás-csokoládés piskóta adja az ízvilágot. A gesztenyét Aragóniai Beatrix hozta be Magyarországra, ami állítólag Mátyás király kedvence volt.
A Komáromi kisleánnyal az alkotó szűkebb hazájára, Komárom városára hívja fel a figyelmet, bízva abban, hogy a népdalbéli kislányról elnevezett torta a város egyik büszkeségévé válik, és által viszi a hírét a Dunán. Ez a díj egyedülálló siker nemcsak a torta készítőjének, Sztaracsek Adámnak és a Jánoska Cukrászda valamennyi dolgozójának, hanem Komáromnak is. A város ezzel felkerült az ország gasztronómiai térképére, ami az idegenforgalom és a turizmus szempontjából is kiemelt fontossággal bír.
(Fotó: cookpad, Forrás: KEM Értéktár)
Tatai alakor búza
Az alakor a Kr. előtti 6. évezredben került a Kárpát-medencébe a Kis-Ázsia területén található elsődleges géncentrumból és a római korig általánosan előfordult. Ezt követően lassan nyom nélkül kikopott. Az alakor újrafelfedezése Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez kötődik. A szakember hat géncentrumban találta meg a növényt, és sikerült megmentenie az emberiség legősibb gabonájának magját. A megtalált ősbúza az eredeti Kárpát-medencei alakor utolsó fennmaradt állománya lehetett. 14 éve ebből hozott egy kisebb mennyiséget Erdélyből, amiből sikerült vetőmagot szaporítani. Ebből jutott a tatai medencébe is, ahol a Fényes rétek mögött Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus kezdte el a termesztést.
A Tatabányai Múzeum központjában található „Metamorfózis – ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében” című, 2017-ben a Pulszky Társaság elismerő oklevelével díjazott állandó kiállításon is ott van az alakor. A történeti ökológia szemléletével áthatott tárlat a környék történetét mutatja be a tájhasználat, ill. az ember és természet állandóan változó viszonyán keresztül.
Komárom-Esztergom megye őskori lelőhelyei: Tokod, Tata, Tatabánya-Dózsakert, Neszmély, Agostyán-Szomód közötti terület, Dunaalmás, Nyergesújfalu, Környe, Szőny.
(Forrás: KEM Értéktár)