Kulturális séták Tatán
Séta Niki gróffal – A kastély és az uradalmi központ.
A tata-gesztesi Esterházy-uradalom birtokközpontjaként Tata páratlan fejlődésnek indult a 18. században. Az építkezés és berendezkedés a század második felére esett. Ekkor épül fel a grófi kastély is, a hajdani királyi vár melletti területen. A kastély második virágkora 1867 után köszöntött be, amikor Esterházy Miklós József („Niki gróf”) tréningtelepet működtetett és lóversenyeket rendezett Tatán. Állomások: Esterházy-kastély, Török fürdő, Várszínház, Lovarda.
Séta a képfaragóval – Schweiger Antal barokk szobrai Tatán
Egy barokk városban nélkülözhetetlenek a köztéri szobrok. A tatai alkotások készítője Schweiger Antal képfaragó (szobrász) volt, aki a fajanszgyár mintázó mestereként érkezett Tatára 1768-ban. Miközben a fajanszgyárban sorra kerültek ki keze alól az élethű rákokkal díszített tálak, papagáj formájú palackok, kisebb kerámiaszobrok (ezek a vármúzeum kiállításán csodálhatók meg), megbízást kapott nagy szobrok készítésére is. Állomások: Golgota-szoborcsoport, Szent Kereszt plébániatemplom – Főoltár, Mária Immaculata szobor, Nepomuki Szent János szobra, Angolkerti griffek.
Természeti kötődésű kulturális séták Tatán
A kövek útja – Kőbányászat és kőhasználat Tatán
Sétánk kiindulópontja Tata legmagasabb pontja, a Kálvária-domb. A domb régi neve „Marmorberg”, azaz „Márványhegy”, amit az itt feltárt, fosszilis ősmaradványokat őrző vörös mészkő után kapott. A helyben rendelkezésre álló kőanyag okán Tata híres kőfaragó központ volt. A város épületein megfigyelhetjük a kő használatát: lábazati burkolókövek, lépcsők, könyöklőpárkányok, nyíláskeretek készültek az ún. vörös márványból. A domb déli oldalán fejtett kékkő a régebbi épületek (pl. a vár) építőköve, a keleti oldalon található édesvízi mészkő pedig a romantikus építmények (pl. angolkeri műromok) díszítőköve lett. Állomások: A Márványhegy kőzetrétegei, A kőfejtő mesterség, A kő, mint építő- és díszítőanyag, Porhanyókő-bánya, A kőfaragó mesterség.
A vizek útja– A tatai malmok nyomában
A „vizek városaként” emlegetett Tata varázsát a bőven fakadó, kristálytiszta forrásvizek jelentették. Az angolkertben feltörő források táplálta Kristály-patak számos vízimalom kerekét hajtotta meg. A jórészt 18. századi, barokk malomépületekben azonban nemcsak lisztet őröltek. A csapómesterek az ún. kallómalmokban a megszőtt gyapjút vízben sulykolták. A séta során a patak mentén 11 lisztőrlő, illetve kallómalmot találunk, ma már mindegyik műemlék. Közülük az utolsó az Öreg-tóból kifolyó patak által hajtott, négy kerékre járó Cifra-malom, amely 1753-ban épült. Állomások: Tata forrásai, Sándor-malom, A Kodály tér malmai, Pötörke-malom, József-malom / Nepomucenus-malom, Cifra-malom.