Dunamente Turisztikai Térség

Kálvária kápolna - Tata

A mai Kálvária-domb körül terült el a középkori Szentiván falu. Ezen a dombtetőn állt a település 14. században épült, háromhajós plébániatemploma. A templom védőszentje a falu névadója – Szent Iván, vagyis Keresztelő Szent János – volt. Ennek az egykori épületnek a feltárt alapfalai és a főhajót a mellékhajótól elválasztó pilléreinek alapozása a mai kápolna előterében jól láthatók. A tatai Kálvária-dombon ezt a kis kápolnát, egy 40 méter magas, ma kilátónak használt,  egykori sörétöntő tornyot és egy geológiai múzeumot is találni. A barokk városkép kialakításában nagy szerepet vállaló Fellner Jakab emlékét a róla elnevezett kilátó mellett a kápolna is őrzi, ennek közelében pedig a kálvária-szoborcsoportban gyönyörködhetünk, mely Schweiger Antal munkája.

Kamalduli remeteség - Oroszlány–Majkpuszta

Az erdőkkel és tavakkal körülölel, Kamalduli Remeteség, egy  Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlék együttes , amely tizenhét cellaházból, a templomtoronyból és kolostorból áll. 1733-ban Esterházy József alapította a remeteséget, melyhez 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően, a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként adományokból épült. 2016-ban megtörtént a kolostorépület teljes szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, valamint a gyógynövénypadlás felújítása és műemléki rekonstrukciója. Emellett megújult a Foresteria épületének belső díszudvara, és restaurálták az egykori refektórium különleges freskóit.

Zsinagóga - Érsekújvár

A zsidó közösség Érsekújvárban telepedett le a 19. században. 1859- 1863 között zsidó vallású közösség megépítette első zsinagógáját. 1885-ben épült a második, az ortodox zsinagóga. Az 1938-as holokauszt előtt 2800 zsidó élt a városban. 1944-ben létrehoztak egy gettót, 1944. június 11-én és 14-én a zsidók két csoportban voltak a Auschwitzba deportálva. Az elhurcoltak közül 287-en élték túl a holokausztot, csak minden tizedik ember maradt életben. A neológiai stílusú zsinagóga a háborús bombázások során megsérült, majd lebontották. A napjainkig fennmaradt ortodox zsinagóga egyszintes téglalap alaprajzú, karzattal. A szomszédságában egy volt iskola található, amelyet jelenleg közösségi központként használnak. A zsinagógában és annak területén több holokauszt-emlékmű található.

Kálvária-domb (Csima) – Bajna

A Bajna és Szomor településeket összekötő út egyik autós pihenőjétől indul az a dűlőút, mely a szántóföldek ölelésében található kis erdőfolthoz, és az abban rejtőzködő kálváriához vezet. Ezen a helyen egykor Csimaszombat falu házai álltak. Mátyás király idejében fontos kereskedelmi út haladt itt el, és ez kedvezett a hely fejlődésének. Az évszázadok viszontagságai során azonban - különösen a török időkben - lakosságának döntő részét elveszítette, így a korábban meghatározó szerepet betöltő település jelentősége is csökkent. Ezt a folyamatot szimbolizálta templomának egyre romló állapota, míg végül megmentett építőköveiből a megmaradt lakosság kis kápolnát emelt a 18. században. A kálvária eredete is ekkora vezethető vissza, hiszen a dokumentumok tanúsága szerint 1732-ben építtette ide a Sándor család. Az egykori kápolnából mára semmi sem maradt, a kálvária megmaradt darabjai viszont őrzik az előttünk élt nemzedékek emlékét.

Kálvária – Dorog

A dorogi kálvária 20. század előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok. Egykori három fakeresztes kialakítását csak egy képeslap őrizte meg az utókornak. A napjainkban látható teraszos kialakítását 1928-ban nyerte el. Akkor készültek el a kerámiaképekkel díszített stációi is. A következő évben felszentelték kis kápolnáját, melyet sajnos 1981-ben felrobantottak.  Helyére a település életében egykor meghatározó szerepet betöltő szénbányászatnak emléket állító aknatorony került. Az építmény-együttes és a szoboralakok teljes felújítását 1996-ban végezték el. Ennek során a stációk tűzzománc képsorozatot kaptak. A szoborcsoport tövéből körbe tekintve az előtérben Dorog városa, távolabb pedig a Duna folyó és Esztergom látható.

Klastrompuszta – Kesztölc

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes és remete rend, amely a mai napig működik. Központjuk jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsen. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250-ben, amikor az innen kissé délebbre emelkedő Csévi-szirtek oldalában nyíló barlangokból összegyűjtötte a Pilisben magányosan, a világtól elvonultan élő remetéket. Ezzel párhuzamosan Szent Kereszt tiszteletére Klastrompusztán templomot, majd kolostort emeltek. A rend pápai jóváhagyása után e kolostor lett a pálosok első központja. Itt temették el az első három rendfőnököt: Özsébet, Benedeket és Istvánt. Később a rend központját Budaszentlőrincre helyezték át, s ezzel a klastrompusztai monostor jelentősége megcsappant. A mohácsi csata után épületeit feldúlták és felégették a törökök, köveit pedig a helyiek lassan széthordták a környező építkezésekhez.

Kapucinus templom – Tata

 A Kapucinus templom építését Esterházy József kegyúr anyagilag és magának a szerzetesrendnek a betelepítésével is segítette. Alapkövét 1743-ban rakták le. Külső megjelenése a rend alapelvét jelentő, tudatosan vállalt szerénységet tükrözi, és csak a fazsindelyes huszártorony ad némi hangsúlyt az épületnek. A templom gerecsei vörösmárványból készült kapuzatának zárókövén a kapucinus rend jelvénye, fölötte pedig az Esterházy-címer látható. Az egyszerű külső azonban egy pompás barokk belsőt rejt. Az egyhajós templom ékessége az egész szentélyt kitöltő, gazdag faragású főoltár és a diadalív két oldalán épített mellékoltárok. A templomhoz tartozó kolostor nagy része nem látogatható, de egyik részében múzeumot rendeztek be. A kiállított gyűjtemény a szerzetes atyák ránk hagyott legszebb tárgyi emlékein keresztül enged betekintést a kapucinusok hitéletébe, imádságaiba és a rendalapító – Assisi Szent Ferenc – magával ragadó lelkiségébe. A mai tatai kapucinus atyák 1989 óta látják el a tóvárosi plébánia vezetését. A világtól elvonuló, mégis a világért dolgozó szerzetesek barna posztó csuháját fehér kötélöv fogja össze, amelyen a három csomó a három szerzetesi fogadalmat – szegénység, tisztaság, engedelmesség – jelképezi. A templom sarkán egy emlékmű látható, amely az 1510-es tatai országgyűlésre érkezett pápai követ által II. Ulászlónak ajándékként hozott felszentelt díszkard másolatát ábrázolja.