Magyarország Lovas Fellegvára és a Bakony Kapuja
Komárom-Esztergom megye déli felén, ahol a Vértes és a Magas-Bakony messze kéklő hegyvonulatai, dombokká szelídülve simulnak bele a tájba, ahol ezek a dombok a Kisalföld lankáival, hullámzó búzamezőivel egyesülnek, a Móri-árok nyugati bejáratánál található Kisbér.
Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest és itt született a híres csodakanca, Kincsem. Kisbérről még ma is mindenkinek a ménesbirtok jut eszébe, annak ellenére, hogy régen nem létezik, de a város őrzi a ménessel kapcsolatos emlékeket.
Kisbér nem csak Járási Központ, hanem egy 18 településből álló kistérség központja, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a "Bakony kapujának" is. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút, a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút, s a 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük el a Budapest-Bécs M1-es autópályát.
Kisbér és környéke látnivalói közül néhány: