A települések kialakulásánál a településföldrajzi tényezők Komárom-Esztergom megyében is meghatározták egy-egy falu utcáinak, házainak elhelyezkedését. A községek többsége része, részint a török hódoltság hatására, részint a későbbi növekedésükből adódóan a csoportos települések, más szakirodalom szerint az ún. halmazfalvak közé sorolhatók (pl. Ászár, Bajna, Császár, Dad, Héreg, Kocs, Mocsa, Nagyig- mánd, Pilismarót, Tata). Legtöbbjük három halmazból (Burgundia, Gurgyal, Öreg utca) és a 19. század elejétől hozzájuk kapcsolódó kisebb csoportokból (pl. Cigánysor, Kertalja, Kis utca, Rajna, Tabán, Tófenék, Újtelep) alakult ki.
Városok, falvak
Az Öreg utca a települések (Bokod, Császár, Kocs, Mocsa, Nagyigmánd, Szend, Tóváros, Vérteskethely) ősi magja, és Tatabányán is a "kolónia" legrégibb utcája. Kocson itt laktak a nemesek s a módosabb gazdák. A Burgundia, Burga elnevezés (Bokod, Dad, Császár, Héreg, Kocs, Oroszlány, Réde, Súr, Szák, Szend, Tardosbánya, Tata) a katolikus templom környékén épült utcákat jelölte. A Gurgyal, Gurdon területén a házas zsellérek éltek. A Tabán elnevezés (pl. Bajna, Dág, Gyermely, Tata, Úny) török eredetre vezethető vissza. A Cigánysort sok helyen Pérónak nevezték. A legtöbb község Alszegre és Felszegre tagolódott (Bajna, Bakonyszombathely, Bókod, Dad, Epöl, Ete, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Szák). Az Alvég és Felvég két esetben (Pilismarót, Tokod) fordult elő. A 18. században a Komárom-Esztergom megyébe érkező telepesek egy utcából álló uti falvak lakosai lettek. Az idők folyamán e települések több utcával bővültek, de így is megőrizték uti jellegüket (pl. Dunaszentmiklós, Leányvár, Máriahalom, Vértessomló, Vértestolna).
Az uti falvak egy részére, főleg a Gerecse völgyébe települt községekre jellemző, hogy utcájuk orsószerűen kiszélesedik. A szabadon maradt térre ezekben a falvakban (pl. Baj, Bajna, Bakonybánk, Bánhida, Csatka, Dad, Ete, Környe, Nagysáp, Pilismarót, Réde, Tardos, Tarján, Vértesszőlős, Vérteskethely) katolikus templomot, községházát, I. világháborús hősi emlékművet építettek. Néhány településnél a falun átfolyó patak (Agostyán, Úny) vagy vízfolyás (Csolnok) mentén, annak két oldalán épült házsorral alakult ki völgyi falu.
A községekben a telkek építővonala hosszában, szalagszerűen halad az utcától befelé. A telek utcai részén áll a lakóház, kamrafélék, istállók egy fedél alatt, vagy egymáshoz építve. Ezekkel szemben vagy még mindig egy vonalban áll a disznóól. Az istállóval szemben a trágyadomb, hozzáépítve az árnyékszék. Az épület végétől folytatódik a féhaj és a szemház a szérűvel.
(Forrás: Sulinet)
Komárom-Esztergom Vármegye városai, települései
Szlovák városok és falvak
Szlovákiának 138 városa van. Valamennyi város tükrözi múltját és jelenét, ismert, jelentős és érdekes személyiségek, események, helyek és épületek kapcsolódnak hozzájuk. A városok nagy változásokon mennek keresztül. Elsősorban a nagyobb városokban keletkeznek új kikapcsolódást szolgáló létesítmények, bevásárlóközpontok, ezenkívül számtalan múzeum és képtár várja az érdeklődőket.
Sok városban emlékvédelmi területek látogathatók, vagy városnézés keretén belül idegenvezető kíséretével ismerheti meg az adott várost. Szórakozásra számos kulturális esemény ad lehetőséget, amelyek főleg a szünidőkben vagy a karácsony előtti időszakban kerülnek megrendezésre. Konkrét információkkal az utazási irodák vagy a turisztikai információs központok szolgálnak.
További információk ITT tekinthetők meg!