Dunamente Turisztikai Térség

ESZTERGOM

Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye. Kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Az Árpád korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis hegység lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni. Esztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.

Egyedülálló mennyiségű kulturális és történelmi látnivaló található Esztergomban.

• Búbánatvölgy - a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán húzódik, a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben. A Búbánatvölgy északi határai a 11-es főút és a Duna. A központi belterülettől körülbelül 5 kilométerre keletre fekvő Búbánatvölgy Magyarország egyik legtisztább levegőjű helye. A völgyben több kisebb-nagyobb tó található.
• Aquasziget – Esztergomi élményfürdő és wellness központ
• Mária Valéria híd - mely Esztergomot köti össze a Szlovákiai Párkánnyal. Az 1895-ben elkészült híd 518 méter hosszú, 12 méter széles.
• Esztergomi vár -A több mint 50 méter magas Esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll. Esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a Bazilikával együtt.
• Esztergomi Bazilika - 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza.
• Palatinus tó
• Rác templom
• Duna Múzeum
• Kis-Duna sétány

(Fotó: Bejó Gábor, Pixabay)

PÁRKÁNY

Párkány / Štúrovo város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Esztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik. A közel 11.000 lakosú város és határa a Duna menti síkság bal oldali csücskében terül el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén. 

A várostól északkeletre a Kovácspataki-hegyek (szlovák nevén 'Burda') vulkanikus sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja. 

Az éves átlaghőmérséklet +10,8 C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatással vannak a mikroklímára. 

Népesség:

• 1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) volt.
• 1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány.
• 2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.
• 2011-ben 10 919 lakosából 6624 magyar, 2930 szlovák, 90 cseh, 21 cigány, 30 egyéb és 1202 ismeretlen nemzetiségű. 

Nevezetességei:

A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá.

A nyári hónapokban több ezer üdülő számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (8 szabadtéri és fedett medencével), a 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7 C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.

Nevezetes vásárok közé tartozik a párkányi Simon-Júda-vásár. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi őszi nagy vásár ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan mennek át, nemcsak Esztergomból, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkák.

III. János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet. 

Párkányi Városi Múzeum: várostörténeti és néprajzi gyűjtemény, időszaki kiállítások.

Forrás (Párkány): wikipedia)