Neszmélyi borvidék
A Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén terül el. Borvidéki címét 1977-ben nyerte el. Borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak. Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, az olaszrizling, a Müller-Thurgau, a zöld veltelini, az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a tramini és az ottonel muskotály terem. Kezd terjedni a Sauvignon blanc, a rajnai rizling és a leányka. Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
BorDóHáz: Az 1880-as évekből származó, eredeti szépségében felújított épület a Neszmélyi Borút Egyesület székhelye. 50 főig ideális előadások, oktatások, egyéb társasági események, borkóstolók, kerti partik megtartására. Itt lehetőség nyílik a borvidék borainak megvásárlására is.
Bortúra Neszmélyen: A résztvevők a sajt-, kenyér- és borkóstolóval egybekötött túra keretében szakavatott és helyismerettel rendelkező túravezetővel együtt tekinthetik meg a település nevezetességeit, miközben történelmi ismertetőt és érdekességeket is hallhatnak. A séta végén a helyi termékek kóstolására a Sertésvölgyi pincesoron nyílik lehetőség. Itt a pincetulajdonosok mesélnek a pincékről, a borkészítés folyamatáról és a fogyasztott borokról.
Ászári Asszonyfektető
Minden bornak története van. Némelyiknek rövidebb, némelyiknek hosszabb, némelyiknek hétköznapibb, némelyiknek fordulatos. Az Ászári Asszonyfektetőé – vitán felül – az utóbbiak közé tartozik.
Ászárt, a Neszmélyi borvidék egyik jelentős települését, ahonnan egyébként csak egy kőhajítás Pannonhalma és Mór is, évszázadok óta szorgos szőlő- és bortermelő népek lakják. Adottságai kiválóak, ahogy mondani szokás, az Isten is szőlőtermesztésre teremtette. Így gondolták ezt a csákvári Esterházyak is, akik, mint a vidék urai, mintaszőlészetet és pincét hoztak itt létre a XIX. század második felében. A XX. században aztán a történelem keresztülrohant Ászáron is, az Esterházyak eltűntek, a pince azonban megmaradt, és évről évre bor is került bele.
További információ: Az ászári asszonyfektető bor története
Meggy Lelke likőr (Schrank-likőr)
A magyar élelmiszeripar történetében fontos helyet foglalt el az egykori esztergomi likőrgyár, melynek terméke a Meggy-Lelke, mely fogalom volt az elmúlt két évszázadban. A likőr a kiváló alapanyagoknak, a szaktudásnak, a tapasztalatnak és az alázattal végzett munkának köszönhette hírnevét. A 19. század elejére megerősödött Esztergomban az élelmiszeripar, ennek egyik ágaként jegyezték, az 1840-ben Schrank Béla és Ödön által alapított likőrgyárat. Az üzem termékei évtizedeken át versenyképesek voltak a hazai és nemzetközi piacokon is.
A Meggy-lelke márkanév azóta már likőripari szakkifejezéssé vált, többen próbálták „után gyártani”. Schrank Béla és testvére Ödön italának az eredeti receptúra szerinti, korunk elvárásaihoz és a mai fogyasztók igényeihez igazított átdolgozására és a termék gyártására, a Panyolai Szilvórium Rt.-t kérték fel. Hosszú, kitartó munka és példaértékű összefogás eredményeként 2015-ben újra beindult a sokak által kedvelt likőr gyártása, s népszerűsége azóta is töretlennek bizonyul.
(Forrás: KEM Értéktár)