Dunamente Turisztikai Térség

Erzsébet-kilátó – Naszály

Tata és Naszály települések között, a Mészáros-hegyen áll az Erzsébet-kilátó. Egyedül erről a pontról lehet tökéletesen rálátni az alatta elterülő Ferencmajori-halastavakra. Ezen a területen egykor felszíni vizek és Tata langyos vizű forrásai által táplált mocsárvidék terült el. Az 1700-as évek közepén a birtokos Esterházy család megbízásából Mikoviny Sámuel mérnök tervei alapján a mocsarakat lecsapolták. Ezáltal egy sajátos, szántókból, legelőkből, rétekből álló mozaikos térszín alakult ki, melyet mesterséges árkok, csatornák szőttek át. Itt létesítettek 1962-től először négy, majd a rendszerváltás idején további kilenc síkvidéki halastavat. A halastórendszer ma a maga 370 hektárjával az Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű ilyen létesítménye. A Duna közelsége, a háttérben húzódó Gerecse hegység vonulatai, a tatai Öreg-tó, a területet övező ligetes erdők, mezőgazdasági területek és rétek mind hozzájárulnak az itt található természeti értékek változatosságához, fajgazdagságához.

Fellner Jakab-kilátó – Tata

A tatai Fellner Jakab-kilátó eredetileg egészen más feladatot látott el. 1939-től itt működött Stieber Antal "Turul" nevet viselő sörétöntödéje. Az üzlet virágzott, mivel a két világháború között nagy igény mutatkozott az apró lövedékekre, amiket korábban csak külföldről lehetett beszerezni. A sörétet akkoriban úgy készítették, hogy egy magas torony tetejéről csepegtették az olvadt ólmot a földszinten található, vízzel teli edénybe. Az ólomcseppek zuhanás közben gömbalakot vettek fel, a vízben pedig ilyen formában szilárdultak meg. A kilátó névadója Fellner Jakab, aki az Esterházy uradalom építőmestere volt.  Számos alkotásával találkozhatunk Tatai utcáin barangolva. Az épület tetejére 175 lépcsőfok vezet. Érdemes azonban megküzdeni velük, két okból is. Felfelé haladva a Tatán alkotott építőmesterekről szóló kiállítást tekinthetjük meg. A tetőről pedig egyedülálló körpanoráma tárul elénk, melynek része a város és a Gerecse hegység.

Kőpite-hegy – Dunaalmás

A Kőpite a Gerecse hegység nyugati részén, Dunaalmás és Szomód között található magaslati pont. Nevét jellegzetes, lepényszerű, pitére emlékeztető alakjáról kapta. Annak ellenére, hogy tengerszint feletti magassága nem éri el a 300 métert, mégis lélegzetelállító panorámával rendelkezik. Láthatjuk innen a Vértest, a Tatai-medencét, a Dunát és a Gerecse többi részét is. A természeti értékek mellett a környék legizgalmasabb látnivalói a római korból származó emlékek. Mind a mai napig használjuk azt az egykori kőhordó utat, amelyen a világhódító Római Birodalom határvárának és városának, Brigetionak (Ószőny) az építkezéseihez szállították az alapanyagot. Régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű emlékünk ez, hiszen egyedül itt maradt meg a rómaiak idejében kőhordásra használt, rabszolgák által épített utak egy darabja. A Kőpite-körök tanösvény-hálózat segítségével bejárható útvonalak mentén római kori vízátereszek és vízelvezető árkok is felfedezhetők.

Várdomb – Neszmély

A neszmélyi vár (Nagyvár) egy mára teljesen elpusztult középkori erősség a Gerecse északnyugati részén. A közelben két másik Árpád-kori vár (Kisvár, Korpás-kő vára) maradványait is megtalálták a kutatók. Az építmény egykor a falutól délkeletre fekvő, 200 méter magas Várhegyen állt. A tetőt három oldalról meredek lejtők veszik körül, délkelet felől keskeny gerinccel kapcsolódik a szomszédos Meleges-hegyhez. Keletkezésének és pusztulásának idejét, körülményeit nem ismerjük. Vélhetően Luxemburgi Zsigmond korában épült, ekkor a Kanizsai család lehetett a birtokosa. Kis mérete, kedvezőtlen, alacsony fekvése a későbbiekben nem tette lehetővé, hogy - akár átépítések árán - komoly katonai szerepet töltsön be. A kilátópont az egykori Kisvár helyén található. Innen igazi dunai panorámában gyönyörködhetünk. Komáromtól egészen Süttőig, sőt a folyó másik partjára, Szlovákiába is ellát a szemünk.

Meleges-hegy – Neszmély

A neszmélyi Meleges-hegy hosszan elnyújtózó platóján Magyarország talán legszebb fekvésű szőlőterületei találhatók, melyek a neszmélyi borvidék "szívét és lelkét" jelentik. A hely különlegességét az adja, hogy természetes "díszletei" – köztük a Duna folyó és a Gerecse hegység vonulata – számos különböző környezeti hatást gyakorolnak a terület természeti adottságaira, klímájára. Itt csodálatos látkép fogadja a látogatókat, amely magába foglalja a környéken leghosszabban belátható dunai panorámát, valamint a környező, szőlőültetvényekkel borított dombos-völgyes vidéket. A szőlőkultúrák, pincék szomszédságában napjainkig fennmaradt természetes erdők, természetes és természetközeli rétek és legelők tájesztétikailag is megkapóak. Számos énekes és ragadozó madárfaj számára jelentős fészkelő- és táplálkozó helyet biztosítanak. A szőlőültetvények között löszgyepek és löszlegelők őriznek kiemelkedően fontos állattani és növénytani értékeket. Helyenként meredek löszvölgyekkel és szakadó falakkal találkozhatunk, melyeken a Duna hajdani teraszvidékének nyomait tanulmányozhatjuk.

Öreg-hegy – Dunaszentmiklós

Dunaszentmiklós a Gerecse hegység térségének legkisebb lélekszámú községe. A falu mai településszerkezete az Esterházy József által 1733-ban ide telepített római katolikus németek építkezési hagyományait idézi. A környező hegyek kedvelt kirándulási célpontok, míg a határában húzódó, a neszmélyi borvidékhez tartozó szőlőterületek borászati jelentőségét erősítik. Megtekintésre érdemes különlegességei a löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincék, valamint a sváb családok életkörülményeit bemutató tájház. A löszfalba vájt pincék felett, az Öreg-hegy oldalában áll a fémből készült, 16 méter magas kilátó. Az építmény elsődleges szerepe szerint telekommunikációs átjátszótorony, és köré építették az öt szinten felvezető széles lépcsősort. Teraszáról a falura tekinthetünk le, valamint a Gerecse kiemelkedéseiben (Nagy-Somlyó, Lábas-hegy, Látó-hegy, Kőpite) gyönyörködhetünk. Tiszta időben még a Duna folyam ezüstös szalagja is megcsillan a napfényben.

Bányászati Múzeum aknatorony – Oroszlány

Az Oroszlányi Bányászati Múzeum 2001-ben nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. Az egykori majki XX-as akna területén, a kamalduli remeteségtől pár száz méterre található. A kiállítás a 20. század második felének magyar szénbányászatát mutatja az érdeklődőknek. A föld mélyéből kitermelt ásványi nyersanyag megközelítését szolgáló akna egyes építményeit, létesítményeit (szállítóakna az aknagépházzal, kötélpálya csillefeladó állomással, csillepályákkal stb.) eredeti állapotukban tartották meg. Ezek mellett a "földalatti bánya" bemutatására épített táró fejtési munkahelyei és bányagépei, a szabadtéri kiállítótér gépei és az egykori felolvasóban megépített bányászattörténeti kiállításrész betekintést nyújtanak a korszak szénbányászatába. A működő, föld alatt használt bányavonat, a bányamentő autó, egy szabadulójáték és az aknatorony kilátója maradandó élmény nyújt minden korosztály számára.

Somló-hegyi kilátó – Vértessomló

Vértessomló közelében, a tengerszint fölé 315 méterrel kiemelkedő Nagy-Somló hegyen magasodik a Somló-hegyi kilátó. Eredetileg katonai megfigyelőpontként működött a szovjet megszállás évtizedeiben. Legegyszerűbben a faluból közelíthetjük meg a piros háromszög jelzést követve. Legfelső szintjéről a vértesi és gerecsei tájra néző körpanorámát élvezhetjük. Körbe tekintve a Kisalföld peremvidékéig láthatunk el a Vértes és a Gerecse hegység csúcsain keresztül. Keleten Tatabánya hegyei tűnnek fel a Turul emlékművel és a Szelim-barlanggal. A látkép nagy részét a Vértes pereme tölti ki, de a gesztesi várat is kiszúrhatjuk. Nyugaton Oroszlány és a majki kamalduli remeteség tornya, illetve a bányászati múzeum épületei bukkannak elő a fák közül. Észak felé a Kisalföld Dunát követő síkja terül el, rendkívül tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk. A kilátó mellett fedett pihenőhely és tűzrakóhely található.

Körtvélyesi kilátó - Tatabánya – Körtvélyespuszta

A Tatabányához tartozó Csákányospuszta közelében emelkedő, 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán áll a különleges, háromszög alakú kilátó. Az Országos Kéktúra útvonaláról leágazó kék kereszt jelzésen közelíthető meg. Tetejéről lenyűgöző panoráma nyílik a Vértes és a Gerecse hegység vonulataira, valamint magára Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik a távolban az iparváros jelképévé vált Turul emlékmű madáralakjának kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait. A szobor körüli hegygerincet végigpásztázva tekintetünk a Ranzinger Vince-kilátó fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét egykoron úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye több mint 1000 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária-szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője is.

Ranzinger Vince-kilátó – Tatabánya

A Tatabánya meghatározó látképi elemeként ismert Kő-hegyen, az egykori XII. akna felvonójának tartószerkezetéből alakították ki a 30 méter magas kilátót. Névadója a Magyar Általános Kőszénbányászati Részvénytársaság tatabányai bányaigazgatója volt. Az építményt az itt található szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőbányászat emlékére újíttatta fel és telepíttette át a város önkormányzata. A toronyból tiszta idő esetén messze ellátni Óbarok, Oroszlány, Tata és Komárom települések irányába. A környék további nevezetességi közé tartozik az iparváros jelképévé vált Turul emlékmű, a Gerecse Kapuja Látogatóközpont, a Szelim-barlang és a János-forrás. Az aktív időtöltés iránt érdeklődők kipróbálhatják magukat a Kő-hegy szikláin kiépített vasalt utakon (via ferrata).

Sánc-hegy - Nyergesújfalu

A Sánc-hegy Nyergesújfalu meghatározó tájképi eleme. A Duna felé meredek fallal leszakadó magaslatról már II. Rákóczi Ferenc is említést tett az emlékirataiban. Az itt található régészeti lelőhely több történelmi korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig. Valamikor ezen a helyen állt a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, illetve később egy kuruc-kori földsánc is. A későbbi keltezésű, egykori Szentháromság-kápolna romjai műemléki védettséget élveznek. Mellette a 18. században kis lak bújt meg, ahova időnként egy-egy remete vonult el a világ zajától. Az ugyanebből a századból való, de megsemmisült kálvária régi keresztjének helyén ma egy 1861-es évszámú kőkereszt emelkedik. A hegy tetejéről egyedülálló kilátásban gyönyörködhetünk, melynek központi eleme maga a Duna. Érdemes továbbá felkeresni a város római katolikus plébániájának épületét, melynek falába egy római kori kőtáblát helyeztek el.

Öreg-kő – Bajót

A bajóti Öreg-kő jellegzetes alakja miatt a Gerecse egyik könnyen felismerhető csúcsa. Nem véletlen, hogy a Gerecse Natúrpark logójának is a meghatározó képi eleme. Változatos formakincsű sziklaképződményei a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelyei. Fentről több irányba is messze el lehet látni. Igazodási pontként a hegység legkeletibb magaslata, a Nagy-Gete, a Duna folyó kanyargó kék szalagja és tiszta idő esetén az esztergomi Bazilika kupolája szolgál. A hegy oldalában nyílik a látványos, hatalmas bejárati kupolacsarnokkal rendelkező Jankovich-barlang. Igazi ősemberbarlang, a Dunántúl egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. A járataiban itt-ott felhalmozódott nagy mennyiségű guanó és a felülről hallatszó folytonos csipogás nagyszámú denevérkolónia jelenlétére utal. A közelben található Péliföldszentkereszt ősi búcsújáróhely, a Don Bosco szaléziak magyarországi otthona, és emellett itt található a Gerecse Natúrpark Látogatóközpontja is.

Mogyorósi-kőszikla – Mogyorósbánya

A három település ölelésében magasodó Mogyorósi-kőszikla (másnéven Kő-hegy) különlegessége, hogy építőköve nem a Gerecsében megszokott, tengervízben keletkezett mészkő, hanem annak egy forrástóban lerakódott édesvízi változata. Az éppen 300 méter magas hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok. Ezek lapos tetejéről parádés kilátás fogadja a természetjárás kedvelőit.  A távolban a Dunakanyar "kapuja" látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi Pincevölgy pincesorai pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé pedig a Duna folyó kanyargó kék sávja csillog.

Hegyes-kő – Tokod

A Tokod közelében található Hegyes-kő éles peremű sziklafalként emelkedik ki a környezetéből. Annak ellenére, hogy magassága alig haladja meg a 300 métert, a tetejére felkapaszkodni nem kis feladat. A fizikai megterhelést azonban bőven kárpótolja az elénk táruló csodálatos körpanoráma. Nyugat felé a Gerecse hegység magasabb vonulata látható: az adótornyos csúcs a Nagy-Gerecse, mellette a Pes-kő sziklaoldala, illetve a Halyagos erdős teteje látható, míg a Somlyó mögött már a Vértes kontúrját fedezhetjük fel. A délen hullámzó dombvidék már a Zsámbéki-medence felé képez átmenetet. Kelet-északkelet felé a Nagy-Gete rögje, a Pilis, a Börzsöny, az esztergomi Bazilika mögött pedig a már Szlovákia területén fekvő Helembai-hegység húzódik. Eközben itt-ott megcsillan a Duna ezüstös szalagja. Közvetlenül alattunk terül el Tokod, de közeli látványelem Esztergom és Nyergesújfalu is. Az egykori szénbányászat miatt a szocializmus évtizedeiben komoly ipari beruházások történtek a térségben, ezért igen sok ipari épület emelkedik ki a házak közül.

Kőszikla – Epöl

Az Epöl határában magányosan álló, nemes egyszerűséggel Kősziklának nevezett sziklaszirt önkéntelenül is magához vonzza az erre járók pillantását. Elhelyezkedésével, formájával és fehér színével azonnal a meghódítására csábít. Az oda vezető ösvény egészen a legmagasabb pontjáig, a csúcskőig vezet. Kevésbé gyakorlott túrázóknak is jó szívvel ajánlható. Körpanorámájában rálátunk a közeli Őr-hegy barlangot rejtő szirtjére, a Gerecse többi magaslatára, a Zsámbéki-medence hullámzó dombjaira, valamint a távoli Pilis vonulatára és a budai hegyekre is. Ugyan lentről a kőzetfelszínek kihaltnak, kopárnak tűnnek, utunk során érdemes figyelmet szentelni a sziklagyepek évszakonként változó színekben pompázó növényeire és helyenként meglepően nyüzsgő állatvilágára.

Mókus-hegy – Csolnok

A Csolnok felett magasodó Mókus-hegy sziklakibúvásaiban a Gerecse hegység nagy részét alkotó triászidőszaki mészkővel találkozhatunk. Ennek látványos bizonyítékát itt is a bányászati tevékenység hozta valamikor napvilágra. Bár a külszíni kőfejtések nyomait legtöbbször tájsebként értékeljük, sok esetben mégis különleges földtani értékeket ismerhetünk meg általuk. Emellett a sziklafalakon később megtelepedett növény- és állatfajok is érdekes színfoltjait adják változatos természeti környezetünknek. A hegy csúcsára a tövében megbújó, Szűz Mária tiszteletére emelt kis kápolnától egy kálvária stációit követve jutunk fel. A hegytetőről csodálatos kilátás nyílik a szemünk elé. Innen elsősorban a dél felé, a Zsámbéki-medence irányába hullámzó táj szépségében lehet gyönyörködni. Eközben siklóernyősökkel is gyakran összefuthatunk, mivel ez az egyik legkedveltebb felszállóhelyük a környéken.

Strázsa-hegy - Esztergom – Kertváros

Az Esztergom-Kertvárosban található Strázsa-hegy a Pilis nyugati peremén emelkedik. Beszédes helyneve egyébként a város 1595-ös, török megszállása elleni ostroma során keletkezhetett, amikor Mansfeld Károly német-római tábornok elfoglalta, és erős őrséget helyezett el rajta. Stratégiai adottságai miatt a későbbiekben is hasonló szerepet töltött be. A közeli múltban is több mint száz évig katonai lőtérként hasznosították, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A tetején álló, világítótoronyra emlékeztető formájú kilátó csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Kökörcsin Házától induló vezetett túrák keretében látogatható, máskor zárva tartják. Ettől függetlenül már csak a hegy pereméről nyíló kilátásért is megéri ide feljönni: északra Esztergom városa a Bazilikával, mögötte a Szlovákia területén fekvő Helembai-hegység vonulata, előtte a széles és lapos Vaskapu-hegy látszik. Keletre a Pilis és a Visegrádi-hegység, míg nyugatra a Gerecse zárja a horizontot.

Bazilika - Kupolakilátó – Esztergom

Az esztergomi Várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben. Része van ebben a Dunakanyar fölé emelkedő fekvésének, természeti környezetének, valamint azoknak az épületeknek, melyek hol világi, hol egyházi központtá emelték. Ennek köszönhetően először a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett. A középkorból hét templomról van innen tudomásunk. Az újkorban csupán egy templomot építtetett ide négy hercegprímás, ez azonban méreteiben messze felülmúlta a korábbiakat. A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház (köznyelvi elnevezésével a Bazilika) megalkotása a 19. század legnagyobb egyházi építkezése volt. A Dunára néző előteréről, az épületben található Panorámateremből, illetve a Kupolakilátóból egyre magasabb terepszintekről, más és más perspektívából tekintetünk szét a Várhegyet körülölelő tájon, vehetjük szemügyre az egyedülálló természeti és épített környezetet.

Szent Tamás-hegy – Esztergom

A Szent Tamás-hegy a Várhegyhez hasonlóan csodás panorámát kínál a Esztergomot és környékét felülről megtekinteni szándékozónak. Tiszta időben az alul szélesen terpeszkedő város, a környező hegyek, a Duna, a Prímás-sziget, a Mária Valéria híd mellett még a távolabbi hegyvonulatok is jól kivehetők. A kis domb patinás és kanyargó utcácskáival, valamint számtalan történelmi, egyháztörténeti emlékével sokak által látogatott hely. Névadója Becket Szent Tamás canterbury érsek, Anglia prímása. A rajta álló, klasszicizáló stílusú kápolnát 1823-ban építették, és a vértanúhalált halt egyházi méltóság tiszteletére szentelték fel. A hozzá vezető úton egy 14 stációból álló kálváriát láthatunk, amely festmények helyett festett kő domborművekkel és színezett faszobrokkal jeleníti meg Krisztus szenvedéstörténetét. Az 1781-ben készült Kálvária-szoborcsoport eredetileg a Várhegyen állt, a kápolna felépülésével költöztették át erre a helyre.

Vaskapu-hegy – Esztergom

A Vaskapu Esztergom óvárosának hátterét alapvetően meghatározó hegycsúcs, a Maróti-hegyek legkisebb tagja. A hegy nagyban befolyásolja a város ezen részének arculatát, mert az általa és a Duna által közrefogott kis területen így alakult ki a napjaikban is látható szűkutcás városkép. A hegy nyugati oldalára felfutó utcákban hagyományosan pincesorok állnak, de manapság egyre több lakóépület jelent meg a környéken. A Vaskapu kedvelt kirándulóhely, mivel a városból könnyen megközelíthető. Itt található egy 1914-ben épült menedékház is. Nevét Brilli Gyuláról, az Esztergomi Turista Egyesület egykori vezetőjéről kapta. A ház teraszáról belátni az egész várost, a Dunát, a nagyfolyóba érkező Garam torkolatát, tiszta időben pedig ellátni egészen a Szlovákiában található mohi atomerőműig. A turistaháztól körülbelül 50 méterre áll Szűz Mária életnagyságú szobra. 1921-ben állították, alkotója azonban ismeretlen.

Hideglelős kereszt – Esztergom

Esztergom és Pilismarót között, a Duna és a főút fölé magasodó Hosszú-hegyen tetején egy kereszt áll. 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda, mert őt és családját elkerülte az abban az időben megfékezhetetlenül tomboló pestis járvány. Simor János esztergomi érsek az eredeti, de már rossz állapotú fakereszt helyére Bécsben vaskeresztet készíttetett, melyet 1871-ben személyesen szentelt fel. Nevét onnan kapta, hogy a minden év májusában hozzá vezető körmenetben résztvevők mire feljutottak a hegyre,  jól megizzadtak, és ott az erős dunai széltől megfáztak, "hideglelést" kaptak. A helyi néphagyomány szerint aki a háromszor térden csúszva megkerüli a keresztet, az meggyógyul. A szép feszület előtti sziklákról lábunk alatt hömpölyög a Duna hatalmas folyama, benne a homokzátonyszerű szigetekkel, köztük a legnagyobb a Helembai-sziget, a túlparton pedig a már Szlovákiához tartozó Helembai-hegység, attól jobbra pedig a Börzsöny hegyei látszanak.

Kovácspataki-sziklák – Garamkövesd

A Dunakanyar egyik jellegzetes hegyvonulata az Esztergommal szemben magasló Helembai-hegység. Ez az alacsony, erdővel borított hegyvidék meredek sziklafalakkal szakad le a Duna felé. A Kovácspataki-sziklák vonulatának sajátos, a környező területekhez képest igen száraz éghajlati adottságai vannak. Ennek köszönhetően főleg tavasszal számtalan vadvirág lepi el a sztyeppés, kopár hegyoldalt színpompás virágszőnyeget varázsolva a sziklák fölé. A kijelölt túraútvonalakon, köztük a Garamkövesdről induló tanösvényen sétálva több helyen csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. Tiszta időjárási viszonyok között jól látható innen a Duna és a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, Esztergom a bazilikával és a Mária Valéria-híddal, Párkány városa, a távolban a Gerecse hegység vonulata a Nagy-Gete jellegzetes kúpjával és a Nagy-Gerecse TV-toronnyal koronázott csúcsával.

Kovácspataki-hegyek - Kusztus – Helemba

Helemba község a Kovácspataki-hegyek természetvédelmi oltalom alatt álló területének keleti felén, a Duna és az Ipoly folyók összefolyásánál fekszik. Jellegzetességei a homokköves hegyoldalba vágott ősi borospincéi, melyek egyikében pincemúzeum működik. A kilátópont a térség természet adta dombos területének előnyeit kihasználva, a turisták által már régóta kedvelt, falu fölött elhelyezkedő tisztáson található. Megközelítése gyalogosan lehetséges, egy minden korosztály számára könnyen teljesíthető séta keretében. A magaslatról páratlan panoráma nyílik az esztergomi bazilikára, Szob városára, a Dunára és a Dunakanyarra, valamint közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó Helemba-szigetre. A sziget egyik sajátossága, hogy még nagyon magas vízállás esetén sem kerül teljesen víz alá. Talán éppen ennek köszönhető, hogy régészeti lelőhelyekben is rendkívül gazdag.

Boldog Özséb-kilátó – Pilisszentkereszt

A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis-tetőn áll a Boldog Özséb-kilátó. Névadója az az esztergomi kanonok, aki 1250 körül megalapította a pálos rendet. A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes és remete rend, amely a mai napig működik. Első központjuk az innen nem messze található Klastrompusztán volt, ahol az egykori monostoruk romjai még láthatók. A kilátó maga egy korábban már itt álló, földmérési célokat szolgáló (geodéziai) torony átépítésével készült. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a hegytető panorámája. Kör alakú, fedett teraszáról tényleg 360 fokos szögben láthatjuk a fél Pilist és a teljes Dunazug-hegységet, de feltűnik a Börzsöny és a Vértes is. Az épületet egy felhagyott rakétabázis romjai veszik körül, melyen valamikor 40 katona szolgált teljes titokban.