Dunamente Turisztikai Térség

Duna Mente Térség

Számos történetet mesélnek a Duna menti települések.

Izsa

A falu a Duna közelében, Szlovákia legdélebbi részén és a Duna-síkság legkeletibb csücskében fekszik. A terület fontos régészeti lelőhely, amely a kőkorszak óta bizonyítja a települést. A turisztikai látványosságok közül a falu közelében találhatók a Kelemantia római tábor és a Bokrošské slanisko természetvédelmi terület maradványai.

Izsai Leányvár: a rómaiak a Duna folyón kiépítették a Limes Romanus védőrendszert és Erődítményt emeltek az európai folyómeder bal partján, a Komárom (Komárno) melletti Izsa községnél. Ma ezek a romok Szlovákiában a római kor egyik legjelentősebb műemlékei. A Leányvár nevű dűlőben római erőd - katonai tábor maradványai találhatók, amely a Dunától északra elterülő barbaricum egyik legkiterjedtebb római építészeti együttese. Az erődítményt a rómaiak i. u. a 2. században a folyó ellenkező partján, a Brigetio légitáborral szemben ún. szabályozó átkelőhelynek építették. Keletkezését a talált érmék alapján Marcus Aurélius uralkodásának az időszakára teszik. A táborból mára már csak a kőerődítmény romjai, az északi kapu sarkának falrészei és a déli erődítmény darabja maradtak meg.

Látnivalók: Ásványvíz forrás; Géza kápolna; Kelemantiai Római Erőd romjai; Nepomuki Szent János szobra; református templom; evangélikus templom; Székelykapu

Patince (Pat)

Pat falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban fekszik és leginkább termálvizes fürdőjéről híres. A falu a Duna-síkság délnyugati csücskében fekszik, mely Szlovákia legdélebbi pontja. 

Látnivalói: 

Szent Vendelin római katolikus templom, egyhajós, eredetileg román stílusú épület félkör alakú apszissal és kis tetőtoronnyal, a 13. század első feléből.

A gőzszivattyúállomás, ami egy műszaki műemlék, egyszintes, kétszobás ipari épület. A komplexumhoz tartozik egy szénraktár, egy egyszintes, nyeregtetős épület is, amely 1897-ből származik. A terület Patince és Radvane nad Dunajom területek határán helyezkedik el

Lourdes-barlang - A Lourdes-barlang 1933-ban épült.

Neszmély

Neszmély 1552-ben az elpusztult települések között szerepelt, egy összeírás csak hat lakható házat talált a faluban. A Tata fölött bő tíz kilométerrel a Duna partján fekvő falu ma virágzó település, és a Neszmélyi borvidék központja. Évszázados hagyománya van itt a szőlőtermesztésnek, de akad olyan vállalkozó is, aki csak nemrégiben kapcsolódott be az ősi mesterségbe. Ez Magyarország legészakabbra fekvő borvidéke.

A Duna menti települések életében sokszor fontos szerepet játszott a vízi kereskedelem. 1830-tól az első gőzhajók is megjelentek a széles folyamon, és bő száz évig szolgáltak. A klasszikusok közül néhány még látható a neszmélyi Duna-parton, a hajóskanzenben.

Látnivalók: Hajóskanzen, Várhegy, katolikus templom, református templom, Király-kút.

Dunamocs (Močsa)

Dunamocs eredetileg a komáromi vár tartozéka, tehát királyi várbirtok volt, 1208-ban azonban már önálló helységként szerepelt. Ma egy alig több mint ezer fős település a Duna északi partján, félúton Párkány és Komárom között

Érdemes a települést egy közel 2 órás kerékpárúttal meglátogatni, amely páratlanul szép helyekre visz el. A kerékpáros program a karvai kilátótól indul. A következő megálló Búcs, ahol érdemes előre bejelentkezni a babamúzeumba, ha meg szeretnénk nézni. Innen Csokonai Lillájának az egykori lakhelyére, Dunamocsra visz az út, ahol az EUROVELO6 kerékpárúton mehetünk vissza a kiinduló állomásunkra, Karvára.

Látnivalók: Dunamocsi Múzeum; Lilla szobra; Nepomuki Szent János szobra; református templom; Szentháromság Római-katolikus templom

Süttő

Süttő országosan is ismert természeti értéke, a falu legszebb ékessége, a Dunával párhuzamosan futó Rákóczi Ferenc út mellett álló, kis levelű, mintegy 420 éves hársfa, mely földig ereszkedő lombkoronájával lenyűgöző jelenség. A közhiedelem Rákóczi fájának tartja, feltételezve, hogy egykor a fejedelem pihent alatta.

Süttő a nevét az itt a Dunába ömlő patakról kapta, ugyanis a régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket sédnek nevezték: a séd torkolata, azaz séd-tő szókapcsolatból alakult ki a Süttő név. (A vízfolyás neve korábban Bikol-séd volt, ma Bikol-patak.)

Látnivalók: Rákóczi-hárs (törzskerülete 7 m körüli), Süttői díszmészkő (nemzedékek óta helyi családok bányásszák és dolgozzák fel), Reviczky-kastély, Demény-kúria

Lábatlan

Lábatlan és a vele 1950-ben egyesített Piszke területe az újkőkortól lakott hely. A Nyugat-Gerecse peremén helyezkedik el, északi része lösz és márga dombvidék, melyen szántóföldek, szőlők találhatók. Déli határában a Magas-Gerecse erdő borította mészkőhegyei, a Szágodó (343 m), a Berzsek-hegy (397 m), a Nagy-Emenékes (526 m) és végül a legmagasabb és legimpozánsabb, a Nagy Pisznice (544 m) magasodnak a település fölé. 

A jelenlegi reformátusok által használt műemlék templomot 1400-ban említi először oklevél. Az Árpád-kori alapokkal rendelkező gótikus építmény műemléki jelentőségét tovább emelik a legutóbbi tatarozáskor kibontott középkori elemek. 

A település híres a borairól, az itt érlelt fehérbor ízben és zamatban vetekedett a híres neszmélyivel. A filoxéria pusztítását követően Lábatlan szőlőit új helyre telepítették, de a pincék a régi helyükön maradtak. Az új évezred kezdetén a bortermelés újjáéledt ezen a történelmi borvidéken. A borászok összefogásával megalakult a Gerecseháti Hegyközség. 

A19. századtól a pisznicei vörös márványra, a süttői vörös és fehér mészkőbányákra épülve felvirágzott a kőfaragó mesterség. 1868-ban alapított cementgyárban, a Berzsek-hegyi márgabánya ásványi kincsére alapozva kezdődött el a magyarországi portlandcement-gyártás. Ehhez a máig fennmaradt kulturához kötődve fejlődött ki az építőanyag- és cementgyártás, amely a települést a 20. században az iparág egyik hazai fellegvárává tette.

A kikapcsolódásra, sétára csalogató Duna-part rendben tartását és gondozását a 2005-ben alakult Lábatlani Sirályok Vizisport Egyesület vállalta.

Látnivalók: Gerenday Arborétum, Református templom, Reviczky-kúria, Dunamente Ökocentrum. Duna part

Nyergesújfalu

Nyergesújfalu Budapesttől 50 km-re található a Gerecse hegység lábánál. Változatos földrajzi környezetének köszönhetően már a bronzkorban lakott volt, a római birodalom idején a limes részeként – Crumerum néven – katonai tábor állt itt. A XVIII. században német telepesek népesítették be Rákóczi-szabadságharc során pusztasággá vált területét. A XX. század elején Kernstok Károly festőművész villájának köszönhetően a magyar szellemi élet fontos helyszínévé vált a hangulatos pincesorokkal és a dunai tájjal alkotásra ösztönző falu, mely mára fejlett, élhető, folyamatosan gazdagodó kisvárossá fejlődött. A túrázóknak szép útvonalat kínáló közeli hegyek, a kerékpárutak, a Duna és a horgásztavak, a pincék, a lovak, építészeti értékek miatt érdemes meglátogatni Nyergesújfalut.

Látnivalók: Római katolikus templom (barokk, 18. század második fele), Római katolikus plébániaház, Római katolikus kápolna romjai, Kernstok-villa, Kőkereszt a Sánc-hegyen, Sáncok

Tát

A ma városi rangban lévő település a Kis-Duna mellett fekszik, melyet északról az ősi folyó ágai ölelik, míg délről a Gerecse dombjai koszorúzzák. 

A természeti-földrajzi adottságoknak köszönhetően e vidéken már az őskorban is élt ember. A település területén kőeszközök, kőbalta, fenőkő kerültek elő. Rézkori edények és cserepek töredékei, a későbronzkori urnasíros kultúrához tartozó edénytöredékek egyaránt a felszínre kerültek.

Az ókori, római és Árpád – kori leletek is bővebben mesélnek a település történetéről. Az Aquincumba (Óbudára) vezető út is itt vált ketté határunkban, Esztergom és Dorog irányába.

Tát történetének egyik legdicsőségesebb napja, az utolsó “Esztergom – megyei” ütközet, a híres táti csata a törökökkel 1685-ben volt. Lotharingiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött itt meg. A fényes keresztény győzelem után, a század végére már 17 jobbágy család élt itt. Az 1710 – 1740 közötti időben – több hullámban – szorgalmas és ügyes német telepesekkel, svábokkal és osztrákokkal növelik a kipusztult lakosságot.

Látnivalók: 2006 ősze óta a falu határán, a Halászcsárda mellett áll Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész „Ister-pár” elnevezésű, összetartozó emberpárt ábrázoló szobra. További nevezetessége az Eggenhoffer-kúria.

Stúrovó (Párkány)

Párkány Szlovákia területén található város, mely Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik. Csodálatos természeti környezete és a város elbűvölő hangulata teszi vonzóvá a kirándulók számára.

Párkány már az őskorban benépesült, a papírgyár területén hatalmas kiterjedésű újkőkori település nyomaira bukkantak. A római korban, mint sok más település a Duna partján, Párkány is nagy szerepet játszott a határok őrzésében. A limes egyik hídfője volt ezen a helyen, amelyet a források Anavum néven említenek.

A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele az első középkori írásos emlék Párkányról, amely a helyet Kakath néven említi. Ekkor az átkelőhelyen halászok és révészek laktak. 1189-ben maga a Német-Római Szent Birodalom császára, Barbarossa Frigyes ver tábort Kakathon

Párkány éppoly híres az őszi Simon-Júda-vásárról, mint a Mária Valéria hídról, illetve a város hangulatos sétálóutcájáról, és szökőkútjairól. Évente több ezer turista látogat Párkányba átkelve a hídon, ahonnan gyönyörű dunai panoráma tárul a kirándulók elé.

Szabadidős tevékenységek tekintetében Párkány és környéke számos lehetőséget rejt magában. A város közelében torkollik a Garam és az Ipoly a Dunába. A Garam a horgászok kedvenc folyója, míg a Dunát a vízi sportok szerelmesei választják előszeretettel. Az Ipoly pedig a legtökéletesebb választás a vízi túrákhoz.

Látnivalók: III. János lengyel király bronz lovas szobra, Szent Imre plébánia templom, Mária Valéria híd, Vadas Termálfürdő